2013. november 18., hétfő

Úgy érzem végérvényesen elindítottál bennem valamit. Illetve rendesen az arcomba vágtad, amit már a lelkem mélyén tudtam is








Szeretném megköszönni a szombatot Neked! Úgy érzem végérvényesen elindítottál bennem valamit. Illetve rendesen az arcomba vágtad, amit már a lelkem mélyén tudtam is. Találtam Pécsett olyan intézményt, ahol oktatnak reikit, írtam nekik, hogy kérek tájékoztatást a tanfolyamról. Sok mindent nem értek még, de az a fajta vagyok, aki nem könyvből tanul, hanem tapasztalatból, így most megengedem magamnak azt a luxust, hogy időt kapjak és vigyen az áramlat ahova kell. Nem fogok kűzdeni ellene, én vállaltam fel, mikor leszülettem, nem tagadhatom meg.
Egyik nagybátyám kórházba került agyvérzéssel, nem tudják levinni a vérnyomását, ezért tegnap este küldtem neki szeretetet, meg jó energiákat, hogy megnyugodjon és elmondtam neki fejben, hogy élnie kell, mert a családjának még szüksége van rá, de ehhez meg kell nyugodnia. Remélem tudtam rajta segíteni, egész addig küldök neki szeretetet míg jobban nem lesz.
Gábor már ugye szombaton keresett. Délután hívtam vissza, hogy mit akar.. hát csak aggódott jól vagyok- e, meg ilyenek. Mondtam ma neki, hogy az én problémám nem az ő problémája (nem is gondolom, hogy az lenne), erre rávágta, hogy de igen. Ő annak érzi.
Mondtam neki poénból, hogy leszel az ikertestvérem? Azt tudni kell, hogy mióta megbeszéltük, hogy csak barátok vagyunk, azóta ezt úgy tudjuk tartani, ha nem nézünk egymás szemébe. Szigorú szemkontaktus diéta van :D
De mikor mondtam neki, hogy ikertestvérem azonnal a szemembe nézett és végre mosolygott.
Még mindig ezen a gyerek témán lovagol, újat akar.. én meg sajnos azt érzem, hogy ha a barátnője gyereket szül, akkor valami nagy baj fog történni. Remélem tévedek.
Majd meglátjuk mi lesz, én magammal akarok most foglalkozni, valahogy totál nem érdekel ez a gyerek témája, mert továbbra sem érzem benne, és így akárhogy próbálok megértő lenni vele, meg együtt érezni, mivel nem látom azt a kis lelket a Gábor szívében, így nem tudok vele törődni.
Azt mondtad, hihetek a megérzéseimnek, néha biztos nehéz lesz ezt elfogadnom, de majd dolgozok rajta/magamon sokat. 
Nagyon jó volt érezni az energiádat szombaton, olyan volt, mintha otthon lennék, és nem nyughatok míg az én kezemben nem jelenik meg valami ilyen csodálatos és kellemes dolog :D
Remélem mi előbb újra eljutok hozzád, mert nagyon sokat segítettél, és akkor majd már talán konkrét eredményekről is be tudok neked számolni :D
Azért lenne még néhány kérdésem: pl, hogy ilyenek, mint én sokan vannak? Vajon ha elindulok ezen az úton találkozok hasonló emberekkel? Akiktől tanulhatok és akik nem lehúznak csak energiával.
Szeretettel ölellek: Noémi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése