Nagyon sokáig éltek, mai időfogalmunk szerint kb. 2080 évig és akkor meghaltak, tudatosan tértek át fizikaiból a tisztán szellemi létbe. A halálfélelem ismeretlen volt számukra, mivel a halál - mely a mai értelmezésben a tudatosság megszűnését jelenti - nem következett be. Ezért nem is gyászolták az "elhunytat", hanem a hazatérését ünnepelték. Nem öltek sem állatot sem embert, ezt az Istennel és a természettel való tökéletes egység tudata nem engedte meg. Az atlantisziaknak nem volt egyforma tudásuk és felelősségük sem volt azonos. A tudás birtokosai a lokik voltak: a beavatottak a nép tanítói és gyógyítói, akik az angyalokkal álltak kapcsolatban. Legtalálóbb fordításban papot jelenthetne a loki. 144 loki volt a birodalomban. Minden 12 loki egy főlokinak a 12 főloki pedig Arklokinak, a legmagasabb beavatottnak volt alárendelve, aki Istennél lakott, és nem igényelt sem ételt sem italt. Az általunk vizsgált időben Samael volt az Arkloki az "Arany Fény Birodalmá"-ban, ahogyan Atlantiszt valójában nevezték. Eredetileg csak a főváros neve volt Atlantisz. Később az egész földrész így nevezték azok az idegenek, akik a birodalmat kereskedelmi célból látogatták. Az Atlantisz szó jelentése: "a legerősebb, a leghatalmasabb, amin a világ nyugszik". A görög mítosz Atlaszról - az óriásról, aki a világot a vállán tartja - mindmáig erre az elnevezésre utal. A főváros, Atlantisz 12 gyűrűt formálva egy hosszan elnyúló domboldalon terül el. Minden egyes gyűrűt egy fal határolt, amely egy meghatározott drágakő és a hozzá tartozó angyal rezgését bocsátotta ki. Minden egyes falon egy kapu vezetett át, amely a fal mentén egy kör alakú utcába nyílott. A kapukat egy egyenesen vezető út kötötte össze egészen a dombtetőig, ahol a fő templom állt. "És Isten az emberek között lakozott és az Ő fénye megvilágította őket", ahogy ezt a régiek mondták. Atlantisz fő templomában volt Isten lakhelye. A templom közepén állt egy nagy hatszögű csillag-alakú, ajtó és ablak nélküli terem. Alapja, teteje, falai tiszta arannyal voltak bevonva. Szent hely volt ez, ahová soha senki nem léphetett be. Ez az Isteni lakóhely képezte a belső szentély középpontját. A belső szentély egy ezüsttel díszített, négyszög alakú helyiség volt. A hatszögű csillagterem körül 12 kör volt aranyból, egymástól 12-12 rőf távolságra. Minden egyes körön 12 fél ember nagyságú óriás drágakő állt.
A középponttól legtávolabb eső első kört 12 kristálytiszta jáspis, a másodikat 12 zafír, a harmadikat 12 kalcedón, a negyediket 12 smaragd képezte. Az ötödiket sardonyx, a hatodikat sarder, a hetediket krizolit, a nyolcadikat beryll, a kilencediket topáz, a tizediket krizopráz, a tizenegyediket hyacint képezte. A tizenkettedik kör, az isteni lekóhelytől 12 rőf távolságra, ametisztből állt.
A 12 kör 12 rőf távolságra ismét 144-et tesz ki. A számjegyek összege megint 9.
144 (rőf) x 12 (angyal) = 1728, a számjegyek összege ismételten 9.
144 (rőf) x 144 (drágakő) = 20736, összege 9.
A drágakőnevek betűinek összege 11-et tesz ki, jelentése: spirituális hatalom, ebből továbblépve a 2-es szám adódik, jelentése: tudás.
Minden egyes drágakőhöz tartozott egy Istentől elrendelt angyal. A 144 angyal feladata az emberek segítése, védelmezése és tanítása volt. Minden angyal szolgálatában egy-egy loki állt.
zuriel.5mp.eu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése