Mire jó az önsajnálat? Semmire…illetve minden, mindig jó valamire, de egészen biztos nem arra, amire valójában használni szeretnéd vagy mások használják. A sajnálat statikus és változatlanságot feltételez. Amikor sajnálgatsz valakit, tiszteletlen vagy, mert magadat egésznek gondolod, a másikat viszont szerencsétlennek és fél embernek.
Vannak akik nem is tudnak arról, hogy sajnálgatják magukat. A legjobb táptalaj a sajnálat irányába az, ha abban a hitben élsz, hogy a másikon múlik valami. Amikor azt hiszed, hogy a másiknál van a szeretet, a sikered, a boldogságod. Addig hitegeted így magad ebben a hiányban, hogy előbb utóbb eljutsz a sajnálgatásig is, mert magadat félemberként kezeled még akkor is, ha ezt nem tudatosan csinálod. Egész vagy és ott van nálad minden olyan, amikről azt hiszed, hogy a másikon múlik vagy a másiknál van.
A két fél, egészként képes együtt működni és a fájdalmakból, együtt képes örömöt fakasztani vagy egy minőségibb életet, ha az a két fél, nem két fél ember, hanem két egészként van kezelve. Én is egész vagyok és megtisztellek annyival, hogy téged is egésznek látlak, sajnálat nélkül. Hogy Te milyennek látsz engem, azt én nem tudom befolyásolni, viszont megengedem neked, hogy bármilyennek láthass.
A sajnálat egyoldalú. Van a Te “egy” oldalad és van a másik “egy” oldala. Ha valakit sajnálsz, azt jelzed felé, “Nekem milyen jó és neked milyen rossz”. A sajnálat különbségeket, alá és felé rendelt szerepeket oszt meg. Akit -sajnálnak, valahol a porban fetreng, aki -sajnál, pedig kiemeli magát és érzékelteti ezzel a felsőbbrendűségét. Megerősítve azt, hogy kilátástalan a helyzete annak, aki sajnálva van. Ezzel lebecsülöd a másik értékeit.
Milyen sokan sajnálnak olyanokat, akik szerintük elvesztek az életben és ezzel az örökkévalóságot erősítik a másikban, azt a zsákutcát, amiből nincs kiút. De valaminek a megoldása van elrejtve minden viselkedésben és logikusan érthető, hogy egy zsákutcából is van kiút, legalább egy kiút. Mindenkinek van mindig legalább egy lehetősége, még egy lehetősége arra, hogy haladjon tovább az életében.
Valakinek a sajnálat is egy lehetőség, ezt muszáj elfogadnod. Harcolhatsz ellene, de én inkább tisztelettel szeretném és elfogadnám a helyedben. Pont azért, mert Ő a nehezebb utat választotta. Hálás lehetsz azért, mert a tiédet különbnek látod. Megmutathatod neki a tiédet, beszélhetsz róla, adhatsz neki tanácsot, de csak akkor ér valamit ez a tanács, ha tiszteled az Ő nehézségeit, az Ő életét.
Az az ember, aki egy kellemetlen élethelyzetbe hozzta magát, vagy épp valaki másra keni az életének kellemetlenségeit, valamit remél attól a kellemetlenségtől. Már pedig a reményt, nem lehet elvenni senkitől. Ez a helyzet, ami benned sajnálatot ébreszt és nem tudsz segíteni neki… mert Ő más megoldást lát, még akkor is, ha az szerinted nem megoldás és nem kiút. Ugye dühít, hogyha nem tudsz segíteni.
Hiába vagy dühös, nem élhetsz a másik helyett, persze, hogy tehetetlen vagy. Ezt a tehetetlenséget el kell tudnod fogadni szeretettel. Nem menthetsz meg mindenkit! Csak is saját magadat! Mutass példát! Követhető példát! A tehetetlenséget is lehet követni… de úgy hiszem nem ezt szeretnéd megmutatni a másikat. Legyél olyan, mint amire rá akarod venni a másikat.
Ha dühös vagy és tiszteletlen, még inkább elősegíted a másikban azt, hogy van eredménye a viselkedésének és folytathatja tovább, még nagyobb elszántsággal és talán még “lejjebb csúszva”. Persze nem ez a cél, de a sajnálat is egy nagyon hatásos eszköz arra, hogy elérjen nálad valamit, csak épp amikor Te gyakorlod, magadat teszed tönkre vele. Minél lentebb vagy, annál hitelesebb vagy önsajnálatból… vajon ez jó neked?
Az önsajnálat, soha sem magáról a gyakorlóról szól, hanem mindig a másikról. Ha sajnálgatod magad, azt hiszed, másnál van a megoldás. Túlértékeled a másik fontosságát, magaddal pedig nem foglalkozol. Az önsajnálat mindig abbamarad akkor, ha felvállalod a felelősséget és nem a másiktól várod azt, amit ki szeretnél zsarolni belőle. Csak annyit kell észrevenned, hogy neked is van belőle. Legyen az szeretet, boldogság, szerelem vagy bármi más. Neked… itt van bent minden, nem kell kívülről várni mástól, nincsen náluk, nálad van, csak elő kell venned…. Nincs miért sajnálkoznod.
A sajnálat egy jó nagy adag energia bomba. Puffan egy nagyot és elteríti azt, akit becéloztál vele. Fentebbről hajigálsz mert kézben tartod a dolgokat vele, nagyon jól lehet vele operálni a másiknál, de közben egyre lejjebb haladsz, azzal a tudattal, hogy fentebb vagy, mert elértél a másiknál valamit. A sajnálat alapelve: a különböző “méretű” emberek, de a sajnálat mindig összekeveri a méreteket.
Az együttérzés kiegyenlíti az erőket. Ilyenkor leguggolsz a másikhoz és együtt álltok fel. Nem az erősödik a másikban, hogy valamit rosszul csinál és -még nagyobbá válik ezáltal a kétségbeesése- hanem az, hogy lehet másképp. Csak egy út van a zsákutcából, de megmutathatod neki egyenrangú felekként a megoldásokat és Ő szabadjára válogathat az utakból.
Ez az a választási szabadság, ami megnyugtatja és megváltoztatja az emberi élet minőségét. Viszont nem várhatod el, nem érezheted magad rosszul, mert nem hajlandó a másik választani. Sokszor egy éhes ember elé, ha három menüt tesznek, nem választ, annyira ragaszkodik az éhséghez – mert annyi mindent elért vele – hogy nem eszik még akkor sem, ha belehal. El kell fogadni az emberi sorsokat szeretettel, de nem tömheted a másikba, ha ő nem hajlandó változtatni és jól lakni. El kell fogadnod, hogy mindenki a saját életét éli, úgy, ahogy, mert Ő saját maga felelős érte.
Ha Te már látod mutasd meg, de ne kényszerítsd és sajnáld, mert ha nem is tudatosan, de valamit remél ettől az élettől, az éhségtől, a sajnálgatástól.
Hagyd abba a sajnálgatást, mert nincs értelme, de ha úgy érzed segítségre szorul valaki és segíteni szeretnél, guggolj le hozzá és álljatok fel együtt. Lényegében, ha nálad nem is ér el semmit a sajnálattal, akkor muszáj lesz „ennie”.
Egy gyerek is addig veri a fejét a falba, ameddig hatásosan elér a szülőknél valamit, de egyből abbahagyja, ha semmit nem ér el vele. Kegyetlen kérésem van. Engedd, hogy a másik csússzon lefelé. Nem lesz könnyű tudom, de abba kell hagynia ezt a kampányt, ha már fölösleges. Lehet, hogy még tízszer megteszi ellened, de ha nem ér el vele semmit, akkor muszáj lesz másik eszközhöz nyúlnia. Muszáj lesz, mert senkinek nem jó „lent”.http://tudatosan.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése