A tudatalatti Hatalma
– Mester! Én már mindent kipróbáltam. Megcsináltam, amit kértél, egy hónapja használom a megerősítő mondatokat, programozok este, reggel, meditálok, végig olvastam, amit kértél, végig csináltam, amit kértél és nem változik semmi.
– Csináld tovább!
– De Mester ez így nem működik találjunk ki mást!
– Az életed azért futott zátonyra, mert nem vagy kitartó. Mindig új és új technikákat, mindig új és új Mestereket keresel. Mert azt mondod nem működik. Én pedig azt mondom neked, hogy minden technika működik, csak nem csinálod elégszer!
– Mester egy hónapja, nyomom és semmi.
– Hány éves vagy?
– 30
– Tehát akkor harminc éves programokat akarsz felülírni a tudatalattidban.
– Mester, mindennek a pont ellenkezője valósul meg, mint amit szeretnék! Egyre fogy a pénzem, egyre kevesebb a barátom, nincs még párkapcsolatom, nem vonzok be új munkahelyet. Nem lehet, hogy nem jók a mondatok?
– A mondatok és a technikák tökéletesek. Ha egy percre befejeznéd az önsajnálatot és figyelnél rám, meghallanál engem is nem csak a fejedben zakatoló egódat hallgatnál, megértenéd, amit mondok! hagyd abba az önsajnálatot és a panaszkodást, különben mehetsz isten hírével. Nem vagyok hajlandó hallgatni a nyekergésed! Mond csak mit képzelsz te magadról, hogy felülbírálod azt, amit mondok neked?
– Bocsánat Mester, el vagyok keseredve!
– És akkor mindenki más a hibás, mert Te nem vagy képes változni és változtatni? Megcsináltál mindent, amit kértem?
– Nem teljesen.
– Akkor miért csodálkozol, hogy nem teljesen azt kapod, amit szeretnél?
Elmondtam neked, hogy a tudatalatti, olyan mint egy számítógép. Programok vannak benne, amit gyermekkorodban, még egészen pici babakorodban a környezetben lévő energiákból magadba szívtál. majd cseperedtél és elkezdted figyelni a szüleidet, ismerősöket. Amit a szüleid tettek, gondoltak, éreztek, ahogyan kezelték az életüket, a problémákat, ahogyan hozzáálltak a pénzhez, egymáshoz az mélyen beléd íródott. Most ezeket a programokat akarod felülírni egyik percről a másikra?
A tudatalatti a túlélésre játszik és a megtanult mintákat követi. Programjainak megfelelően vonzza be az életeseményeket, hogy futtatni tudja a programjait. Neki ez a túlélés. Nem vagy elég tudatos, így nem veszed észre, mint mikor egy rabszolga engedelmeskedsz neki, és minden törekvésedet vasakarattal leigázza, mert nem vagy elég kitartó. Ha így folytatod zakkant spirivé válsz, aki soha nem fog megvilágosodni, mert azt hiszi a Mester a hülye. Pedig csak nem elég kitartó, hogy az életében legalább egyszer valamit végig csináljon. Ha át kellene lépnie a komfortzónának a határait, inkább azt mondja nem működik, keresek mást, de az sem fog működni. Miért? Mert nem adsz elég időt a programok felülírásának.
Évtizedes paradigmáid vezérlik az életedet. Nem a saját életedet éled, hanem másét, és ettől szenvedsz, de nem teszel semmit ellene. Az egész eddigi életed hazugság volt, de gyáva vagy ezt beismerni, gyáva vagy szembenézni önmagad tükörképével!
Paradigma váltásra van szükséged. A régi szokásaidat felül kell írnod új szokásokkal, a régi programokat új programokkal. Ez fogja eredményezni a valódi változást a kívánt állapotod felé. A tudatalattid csak teszi a dolgát. Tedd Te is a dolgod, folytasd, amit elkezdtél, és ha fél év múlva sem lesz semmi változás, akkor gyere hozzám panaszkodni.
A TUDATALATTIDNAK ÓRIÁSI A HATALMA ÉS HA A FIGYELMED FÓKUSZÁT NEM IRÁNYÍTOD MAGADRA, SOSEM FOGOD MEGÉRTENI A BELSŐ FOLYAMATAIDAT. ÍGY NEM LESZ LEHETŐSÉGED MEGÉRTENI, HOGYAN MŰKÖDIK A VALÓSÁGOD.
Ahhoz, hogy változtatni tudj a valóságodon, ahhoz először önmagadon, a gondolataidon, a programjaidon, szokásaidon, paradigmáidon kell változtatnod. valamin, csak akkor tudsz változtatni, ha legalább észreveszed őket, hogy vannak. Ezért adtam át neked ennyi információt, hogy felismeréseid lehessenek, mert csak azt tudod megérteni, amit megtapasztalsz. Ha A tudás tapasztalattá érlelődött benned, tudsz változtatni és megélni új dolgokat, megtalálva bennük azt, ami te vagy, amik valójában boldoggá tesznek!
Magadon csak a valódi önismereti út révén tudsz változtatni. Ha csak a felszínt kapargatod, és mikor eljutsz a komfortzónád határához, mikor már fáj eléggé mindig irányt váltasz, csak mint egy búgócsiga körbe körbe fogsz forogni és nem fogsz haladni sehova!
Tágítanod kell a komfortzónád határát, különben sosem fog tágulni a tudatod, így nem tudsz eljutni a tiszta tudat és a tisztán látás állapotába!
De Te a megvilágosodásra törekszel! Közben meg mint egy ostoba kutya kergeted a farkad.
– Mester, de a félelem, mindig visszatart!
– Azért tart vissza, mert azt gondolod róla, hogy van ereje visszatartani. Te sokkal erősebb vagy a félelemnél. A félelem semmi, csak a szeretet hiánya. Tölts oda szeretetet, ahol félelmet érzel és léte megszűnik. Azt szoktad meg, hogy félsz. Megszoktad, hogy bizonyos helyzetekben félelemmel reagálsz. És ezt a programot futtatod.
Mondd csak, tudod te egyáltalán mi a félelem? Csak egy érzésről tudsz beszámolni, de nem tudod elmondani, mi a félelem. És ez azért van így, mert a félelem az semmi. Megtanítom neked, hogyan használd fel az erőt, amit félelemnek élsz meg a céljaid megvalósítására, de majd csak akkor ha érdemes leszel rá. Előtte meg kell tenned azokat a dolgokat, amiket kértem, hogy szintet léphess. Addig csak csináld tovább, és ne más életét éld, ne reagálj az életre, hanem teremtsd!
Működik, csak csináld!
– Mester, ez mindenkinél így van?
– Igen, VELED is!
– Mester! Én már mindent kipróbáltam. Megcsináltam, amit kértél, egy hónapja használom a megerősítő mondatokat, programozok este, reggel, meditálok, végig olvastam, amit kértél, végig csináltam, amit kértél és nem változik semmi.
– Csináld tovább!
– De Mester ez így nem működik találjunk ki mást!
– Az életed azért futott zátonyra, mert nem vagy kitartó. Mindig új és új technikákat, mindig új és új Mestereket keresel. Mert azt mondod nem működik. Én pedig azt mondom neked, hogy minden technika működik, csak nem csinálod elégszer!
– Mester egy hónapja, nyomom és semmi.
– Hány éves vagy?
– 30
– Tehát akkor harminc éves programokat akarsz felülírni a tudatalattidban.
– A mondatok és a technikák tökéletesek. Ha egy percre befejeznéd az önsajnálatot és figyelnél rám, meghallanál engem is nem csak a fejedben zakatoló egódat hallgatnál, megértenéd, amit mondok! hagyd abba az önsajnálatot és a panaszkodást, különben mehetsz isten hírével. Nem vagyok hajlandó hallgatni a nyekergésed! Mond csak mit képzelsz te magadról, hogy felülbírálod azt, amit mondok neked?
– Bocsánat Mester, el vagyok keseredve!
– És akkor mindenki más a hibás, mert Te nem vagy képes változni és változtatni? Megcsináltál mindent, amit kértem?
– Nem teljesen.
– Akkor miért csodálkozol, hogy nem teljesen azt kapod, amit szeretnél?
Elmondtam neked, hogy a tudatalatti, olyan mint egy számítógép. Programok vannak benne, amit gyermekkorodban, még egészen pici babakorodban a környezetben lévő energiákból magadba szívtál. majd cseperedtél és elkezdted figyelni a szüleidet, ismerősöket. Amit a szüleid tettek, gondoltak, éreztek, ahogyan kezelték az életüket, a problémákat, ahogyan hozzáálltak a pénzhez, egymáshoz az mélyen beléd íródott. Most ezeket a programokat akarod felülírni egyik percről a másikra?
A tudatalatti a túlélésre játszik és a megtanult mintákat követi. Programjainak megfelelően vonzza be az életeseményeket, hogy futtatni tudja a programjait. Neki ez a túlélés. Nem vagy elég tudatos, így nem veszed észre, mint mikor egy rabszolga engedelmeskedsz neki, és minden törekvésedet vasakarattal leigázza, mert nem vagy elég kitartó. Ha így folytatod zakkant spirivé válsz, aki soha nem fog megvilágosodni, mert azt hiszi a Mester a hülye. Pedig csak nem elég kitartó, hogy az életében legalább egyszer valamit végig csináljon. Ha át kellene lépnie a komfortzónának a határait, inkább azt mondja nem működik, keresek mást, de az sem fog működni. Miért? Mert nem adsz elég időt a programok felülírásának.
Évtizedes paradigmáid vezérlik az életedet. Nem a saját életedet éled, hanem másét, és ettől szenvedsz, de nem teszel semmit ellene. Az egész eddigi életed hazugság volt, de gyáva vagy ezt beismerni, gyáva vagy szembenézni önmagad tükörképével!
Paradigma váltásra van szükséged. A régi szokásaidat felül kell írnod új szokásokkal, a régi programokat új programokkal. Ez fogja eredményezni a valódi változást a kívánt állapotod felé. A tudatalattid csak teszi a dolgát. Tedd Te is a dolgod, folytasd, amit elkezdtél, és ha fél év múlva sem lesz semmi változás, akkor gyere hozzám panaszkodni.
A TUDATALATTIDNAK ÓRIÁSI A HATALMA ÉS HA A FIGYELMED FÓKUSZÁT NEM IRÁNYÍTOD MAGADRA, SOSEM FOGOD MEGÉRTENI A BELSŐ FOLYAMATAIDAT. ÍGY NEM LESZ LEHETŐSÉGED MEGÉRTENI, HOGYAN MŰKÖDIK A VALÓSÁGOD.
Ahhoz, hogy változtatni tudj a valóságodon, ahhoz először önmagadon, a gondolataidon, a programjaidon, szokásaidon, paradigmáidon kell változtatnod. valamin, csak akkor tudsz változtatni, ha legalább észreveszed őket, hogy vannak. Ezért adtam át neked ennyi információt, hogy felismeréseid lehessenek, mert csak azt tudod megérteni, amit megtapasztalsz. Ha A tudás tapasztalattá érlelődött benned, tudsz változtatni és megélni új dolgokat, megtalálva bennük azt, ami te vagy, amik valójában boldoggá tesznek!
Magadon csak a valódi önismereti út révén tudsz változtatni. Ha csak a felszínt kapargatod, és mikor eljutsz a komfortzónád határához, mikor már fáj eléggé mindig irányt váltasz, csak mint egy búgócsiga körbe körbe fogsz forogni és nem fogsz haladni sehova!
Tágítanod kell a komfortzónád határát, különben sosem fog tágulni a tudatod, így nem tudsz eljutni a tiszta tudat és a tisztán látás állapotába!
De Te a megvilágosodásra törekszel! Közben meg mint egy ostoba kutya kergeted a farkad.
– Mester, de a félelem, mindig visszatart!
– Azért tart vissza, mert azt gondolod róla, hogy van ereje visszatartani. Te sokkal erősebb vagy a félelemnél. A félelem semmi, csak a szeretet hiánya. Tölts oda szeretetet, ahol félelmet érzel és léte megszűnik. Azt szoktad meg, hogy félsz. Megszoktad, hogy bizonyos helyzetekben félelemmel reagálsz. És ezt a programot futtatod.
Mondd csak, tudod te egyáltalán mi a félelem? Csak egy érzésről tudsz beszámolni, de nem tudod elmondani, mi a félelem. És ez azért van így, mert a félelem az semmi. Megtanítom neked, hogyan használd fel az erőt, amit félelemnek élsz meg a céljaid megvalósítására, de majd csak akkor ha érdemes leszel rá. Előtte meg kell tenned azokat a dolgokat, amiket kértem, hogy szintet léphess. Addig csak csináld tovább, és ne más életét éld, ne reagálj az életre, hanem teremtsd!
Működik, csak csináld!
– Mester, ez mindenkinél így van?
– Igen, VELED is!
Forrás: Facebook
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése