2014. január 24., péntek

Az “AKAROM” VÁLTOZÁSHOZ vezet, aminek ELKÖTELEZETTSÉG az eredménye. A “KELLENE” DÖNTÉSHEZ vezet, aminek ÁLDOZATVÁLLALÁS a következménye.




Ha az élet egy játék – íme, hát a szabályok
Az életet sokszor hasonlították már játékhoz. A játékszabályokat azonban sajnálatos módon sosem mondják el nekünk, és semmiféle útmutatást nem adnak arról, hogyan is kell ezt játszani. Egyszerűen elkezdjük a "startnál", és megtesszük az utunkat körbe a "táblán", remélve, hogy jól játszunk. Azonban nem ismerjük pontosan sem a játék célját, sem azt, hogy mit is jelent tulajdonképpen a győzelem.

Az emberi élet tíz szabálya éppen erről szól. A szabályok vezérfonálul szolgálnak az életnek nevezett játékhoz, de egyben sokkal többek is ennél. Alapvető bevezetést nyújtanak számodra az emberi lét jelentésébe Egyetemes igazságok, melyek ismerete velünk született, csak valahol az utunk során megfeledkezünk róluk. 


Ezek alkotják az alapot, amelyre egy teljességet hozó, értelemmel bíró életet felépíthetünk. Minden egyes Szabály eléd állítja a maga kihívását, ezek viszont olyan leckékkel szolgálnak, amelyeket mindnyájunknak meg kell tanulnunk. Leckének nevezzük mindazt, amit akkor tanulunk, ha megoldandó problémába, vagy kibogozandó kérdésbe ütközünk.

 Bolygónk minden emberének megvan a maga megtanulandó leckesorozata, amely mindenki másétól különálló és eltérő, és ezek a leckék - amint a Negyedik Szabályban látni fogod - mindaddig újra és újra előtűnnek, amíg tökéletesen el nem sajátítod azokat. 

Az emberi lét Tíz Szabálya nem varázslat, és nem ígér tíz egyszerű lépést a derűs nyugalom eléréséhez. 

Nem kínál gyorssegélyt érzelmi, vagy spirituális betegségekre, és nem tár fel titkokat, amelyek ripsz-ropsz eljuttatnak a megvilágosodáshoz. 

Egyetlen céljuk, hogy térképül szolgáljanak számodra, melyet - fejlődésed útját járva - követhetsz. 

Ezek a Szabályok nem olyasfajta zsarnoki szabályok és rendelkezések, amelyek megmondják az embernek, mit kell és mit nem szabad tennie, gondolnia, vagy mondania. Ezek a Szabályok nem utasítások, inkább útmutatások arra vonatkozóan, hogyan játszd a játékot. Semmit sem muszáj megtenned..." 

Abban a pillanatban, amikor megérkeztél ide a Földre, kaptál egy testet, hogy otthont adjon szellemi lényegednek. E testben raktározódik el valódi "éned" - mindazok a remények, álmok, félelmek, gondolatok, várakozások és hiedelmek, melyek azzá az egyedülálló emberi lénnyé tesznek, aki vagy. Ám jóllehet életed egész tartama alatt együtt fogtok utazni, te és a tested mindig megmaradtok két különálló és független létezőnek. 

E test célja az, hogy ütközőként szolgáljon közted és a külvilág között, és végigfuvarozzon ezen a játékon, amit életnek nevezünk. Tanítódként szolgál továbbá néhány kezdeti és alapvető leckében arról, hogy mit tesz embernek lenni. Ha nyitott vagy mindazokra a leckékre és ajándékokra, amelyeket a tested kínál számodra a bölcsesség és a kegyelem értékes morzsáiban részesülhetsz, amelyek előrevihetnek fejlődésed ösvényén. Elláthat azzal az alapvető tudással és megértéssel, amelyre szükséged lesz, hogy gyökeret ereszthess benne, mielőtt továbblépnél utadon.
A neked juttatott test a tiéd, amíg e világon tartózkodsz. Akár tetszik, akár nem, elfogadod-e vagy sem, ez az egyetlen, amit erre az életedre kapsz. Első lélegzetvételedtől szíved utolsó dobbanásáig végigkísér. Mivel a testeddel kapcsolatos üzletpolitika nem tesz lehetővé sem reklamációt sem cserét, elengedhetetlen, hogy megtanuld puszta hordozóedényből szeretett társsá, és életfogytig hű szövetségessé alakítani, hiszen a testedhez fűződő kapcsolatod életed legalapvetőbb és legfontosabb kapcsolata, az a tervrajz, melynek alapján az összes többi kapcsolatod felépülhet. 
Mindnyájan eltérő kapcsolatban vagyunk a testünkkel. Gondolhatsz a sajátodra személyre szabott otthonként, amely eszményien megfelel a lelked és a szellemed számára Vagy érezheted úgy, hogy a tested nem illik jól a lényegedhez, és így egy kényelmetlen kalitkában vergődsz. Talán szoros kapcsolatban vagy a testeddel, és úgy érzed, hogy könnyed, kielégítő, és meghitt kötelékek fűznek hozzá. 

Ám az is meglehet, hogy kényelmetlenül érzed magad a bőrödben, és azt szeretnéd, ha más lenne a tested - erősebb, soványabb, egészségesebb, vonzóbb vagy kevésbé esetlen. Előfordulhat, hogy idegennek érzed, mintha csak valami tévedés történt volna, amikor a testeket kiutalták. 

Nem számít, milyen érzésekkel viseltetsz a tested iránt, ez a tiéd, és a kapcsolat, amelyet kialakítasz vele jelentős szerepet fog játszani életed élményeinek minőségében. 
Az Első Szabály kihívása a testeddel kötött béke, hogy eredményesen tölthesse be rendeltetését, és megoszthassa veled az elfogadásról, az önbecsülésről, a tiszteletről, és a gyönyörűségről szóló leckéit. Ezeket az alapelveket mindenkinek el kell sajátítania, mielőtt képessé válna rá, hogy sikeresen járja be élete útját...." Dr. Chérie Carter-Scott 


"Az emberi élet tíz szabályához":


Első szabály - Kapsz egy testet. 
A neked juttatott test a tiéd, amíg e világon tartózkodsz. Akár tetszik, akár nem, elfogadod-e vagy sem, ez az egyetlen, amit erre az életedre kapsz. Első lélegzetvételedtől szíved utolsó dobbanásáig végigkísér. 

Akár szereted vagy utálod, egy életre a tiéd, így hát fogadd el. Az számít igazán, hogy mi van belül. 

  Rajtad áll, hogy milyenné teszed az életed. Rendelkezésedre áll minden eszköz és erőforrás. Tőled függ, használod-e őket. Tiéd a választás joga. Minden válasz benned rejlik. Az élet kérdéseire magadban lelhetsz feleletet. Nincs más dolgod, mint figyelni és bízni. Amikor megszületsz, mindezt elfelejted.

Abban a pillanatban, amikor megérkeztél ide a Földre, kaptál egy testet, hogy otthont adjon szellemi lényegednek. E testben raktározódik el valódi “éned”- mindazok a remények, álmok, félelmek, gondolatok, várakozások és hiedelmek, melyek azzá az egyedülálló emberi lénnyé tesznek, aki vagy. Ám jóllehet életed egész tartama alatt együtt fogtok utazni, te és a tested mindig megmaradtok két különálló és független létezőnek.

E test célja az, hogy ütközőként szolgáljon közted és a külvilág között, és végigfuvarozzon ezen a játékon, amit életnek nevezünk. Tanítódként szolgál továbbá néhány kezdeti és alapvető leckében arról, hogy mit tsz embernek lenni. Ha nyitott vagy mindazokra a leckékre és ajándékokra, amelyeket a tested kínál számodra, a bölcsesség és a kegyelem értékes morzsáiban részesülhetsz, amelyek előrevihetnek fejlődésed ösvényén.


Második szabály - Leckékben részesülsz.
 
Teljes óraszámban látogatod az Élet nevű szabadegyetemet, ahol mindennap módod nyílik arra, hogy valami újat tanulj. 

 Az élet egy folyamatos tanulási tapasztalat, amely minden nap lehetőséget biztosít a számodra, hogy még többet tanulj. Ezek a leckék számodra különlegesek, és a belőlük történő tanulás a kulcs a saját életed jelentésének és jelentőségének felfedezéséhez és beteljesítéséhez.

Harmadik szabály - Nincsenek hibák, csak leckék. 
A fejlődés próba-szerencse folyamat, azaz kísérletezés. A "sikertelen" kísérletek éppúgy a folyamat részét képezik, mint az "eredményesek".

A bölcsesség irányába való fejlődés egy folyamat, kísérletezés, próbálgatás és tévedés, ezért elkerülhetetlen, hogy a dolgok nem mindig a terv szerint mennek, vagy úgy, ahogy szeretted volna. Az együttérzés az orvosság a kíméletlen ítélkezésre mind magunkkal, mind másokkal szemben. A megbocsátás nem csupán isteni jellemvonás, de az érzelmi adósság eltörlésének tette is. Az erkölcsös, tisztességes és humort is megengedő viselkedés elsősorban az a képesség, hogy képes vagy magadon és a saját szerencsétlenségeden nevetni, ami központi szerepet játszik a "hibák" szempontjából, melyek egyszerűen leckék, amiket meg kell tanulnod.

Negyedik szabály - A lecke addig ismétlődik, amíg meg nem tanulod. 
 A leckék addig ismétlődnek, amíg azokat meg nem tanulod. Ugyanaz a lecke a legkülönbözőbb formákban kerül eléd, amíg meg nem érted a tanulságot.

Melyek problémaként, kihívásként, ingerültségként és frusztrációként öltenek testet, és addig fognak ismétlődni, amíg annak látod őket, és nem tanulsz belőlük. A saját tudatosságod és változtatási képességed a követelménye annak, hogy megfelelj ennek a szabálynak. Szintén alapvető annak elfogadása, hogy nem a sors vagy a körülmények áldozata vagy - el kell ismerni az "ok-okozat" törvényét, amikor azt mondják: a dolgok amiatt történnek veled, amit és ahogyan teszel. 

Hibáztatni bárkit vagy bármi mást a szerencsétlenségedért egy menekülés és tagadás, te magad vagy önmagadért felelős, és hogy mi történik veled. Türelemre van szükség - a változás nem egyik napról a másikra történik, adj magadnak időt, hogy megtörténjen.
Ötödik szabály - A tanulás nem ér véget.

 A tanulás sosem ér véget. Minden életszakasznak megvannak a maga leckéi, amelyek várnak rád.

Amíg élsz, mindig van mit megtanulni. Add át magad az "élet ritmusának", ne küzdj ellene. Elkötelezettség az állandó tanulás és változás folyamatában - légy elég alázatos ahhoz, hogy mindig megismerd a saját gyengeségeidet, és legyél elég rugalmas azzal kapcsolatban, amire lehet, hogy csak megszokásból válaszolnál, mert a merevség megtagadja tőled az új lehetőségek választásának a szabadságát.

Hatodik szabály - Az "ott" nem jobb, mint az "itt". 
Mire eljutsz "oda", az "amott" még vonzóbbnak tetszik majd. 
A domb másik oldala zöldebb lehet, mint a sajátod, de ott lenni nem a végtelen boldogság kulcsa. Légy hálás, és élvezd amid van, és ahol tartasz az utadon. Értékeld a bőségét annak, ami jó az életedben ahelyett, hogy méricskéled és felhalmozod a dolgokat, melyek nem vezetnek el a boldogsághoz. A jelenben élés segít elérni a békét.

Hetedik szabály - Mások csupán a te tükörképeid.
 Semmit sem szerethetsz vagy gyűlölhetsz valaki másban, ami ne azt tükrözné vissza, amit magadban szeretsz vagy gyűlölsz.

Szerethetsz vagy utálhatsz valamit egy másik személyben aszerint, hogy mit szeretsz vagy utálsz magadban. Legyél toleráns, fogadj el másokat olyannak, amilyenek, törekedj az öntudatod tisztaságára, törekedj arra, hogy igazi megértésed és objektív felfogásod legyen saját magadról, a gondolataidról és az érzéseidről. A negatív tapasztalatok lehetőségek, hogy meggyógyítsák azokat a sebeket, melyeket hordozol. Támogass másokat, ezzel magadat is támogatod. Ahol nem vagy képes másokat támogatni, az annak a jele, hogy nem megfelelően figyelsz a saját igényeidre.

Nyolcadik szabály - Csak rajtad áll, hogy milyenné teszed az életed. 
Rendelkezésedre áll minden eszköz és erőforrás. Tőled függ, használod-e őket. 

Megvan mindaz az eszköz és forrás, amire szükséged van. Hogy mit csinálsz velük, csak rajtad múlik. Vállalj magadért felelősséget! Tanuld meg elengedni a dolgokat, ha nem tudsz rajtuk változtatni! Ne légy dühös a dolgok miatt - a keserű emlékek zűrzavart okoznak a fejedben. A bátorság mindannyiunkban megvan - használd, amikor olyat kell tenned, ami jó a számodra. Mindannyian rendelkezünk egy erős természettel és vállalkozó szellemmel, amit arra kellene használnod, hogy átöleld azt, ami várható.

Kilencedik szabály - Minden válasz benned rejlik. 
Tiéd a választás joga. Minden válasz benned rejlik.

Bízz az ösztöneidben és a legbelső érzéseidben, amikor egy kicsi hangként vagy ihletként hallod őket. Hallgass az érzésekre és a hangokra is! Meríts a természetes ihletedből!
Tizedik szabály - Amikor megszületsz, mindezt elfelejted
 Az élet kérdéseire magadban lelhetsz feleletet. Nincs más dolgod, mint figyelni és bízni. Amikor megszületsz, mindezt elfelejted.

Mindannyian ezekkel a képességekkel születünk - korai tapasztalataink bevezetnek bennünket a fizikai világba, távol a lelki énünktől, így kételkedővé, cinikussá, hitetlenné és bizalmatlanná válunk. 

A tíz szabály nem parancsolat, ezek univerzális igazságok mindannyiunk számára. Amikor elveszted az utad, hívd őket! Legyen hited a szellemed erejében! Bölcsességre törekedni - a bölcsesség az életed végső útja, nem ismer korlátokat, kivéve azokat, melyeket saját magad elé állítasz.

Ez az összefoglaló csupán egy rövid vázlat, ami természetesen nem adja át teljes mértékben a könyvben megtalálható igazságokat és bölcsességet. Ha érdekelt vagy abban, hogy a legtöbbet hozd ki az életedből, és segítenél megtenni másoknak is ugyanezt, akkor olvasd el Chérie Carter-Scott, "Ha az élet egy játék - íme a szabályok"című könyvét, ami egy igazi kincs lesz az éjjeliszekrényeden.


Önbecsülés

“Senki sem éreztetheti veled, hogy alsóbbrendű vagy, a te hozzájárulásod nélkül.” (Eleanor Roosevelt)

Az önbecsülés azt jelenti, hogy értékesnek érzed magad, és rátermettnek az élet kihívásainak fogadására. Ez olyan nélkülözhetetlen, mint a levegő, amit belélegzünk, és éppoly megfoghatatlan is. Bensőnk mélységeiből fakad, mégis visszatükröződik minden egyes kifelé irányuló cselekvésünkben, legyen az jelentős vagy csekély. Ez az a lényeg, amelyből kiindulva értékünket mérjük, és egyben pszichénk alapjának legfontosabb építőeleme is.

Ha az önbecsülés olyan lecke, amelyet meg kell tanulnod, akkor újra és újra meg fogsz mérettetni, amíg csak biztosnak nem érzed magad a kiléteddel kapcsolatban, s meg nem érted és el nem hiszed belső értékedet. A tested valószínűleg elegendő alkalmat fog biztosítani számodra, hogy egész életeden keresztül dolgozhass ezen a leckén.

Tested alkalmasint oly módon fog megtanítani az önbecsülés leckéjére, hogy próbára tesz, mennyire vagy hajlandó értékesnek tekinteni magadat, függetlenül attól, hogy nézel ki, és hogyan teljesít a tested.

Tisztelet



“Tested az élet hordozója. Amíg e világon vagy, benne élsz. Szeresd, tiszteld, becsüld és viseld gondját, bánj jól vele, s ő hasonlóképpen fog szolgálni!” (Suzy Prudden)

Tisztelni a testedet annyit jelent, hogy nagy becsben tartod , és elismered. Hogy ugyanolyan gondosan bánsz vele, ahogyan bármely egyéb értékes és pótolhatatlan tárggyal bánnál. Létfontosságú dolog, hogy megtanuld tisztelni a testedet.

Ha tiszteled a tested, társas viszonyban vagy vele. Gyökeret versz fizikai testedben, és képessé válasz kihasználni minden előnyt, amit kínálhat számodra. A tisztelet a kölcsönösség energiáját hordozza magában. Ha tiszteled a testedet, az is tisztelni fog téged. Bánj a testeddel tiszteletet érdemlő szerkezetként, és hasonlóképpen fog reagálni. Ám ha visszaélsz vele, vagy semmibe veszed, addig fog különböző betegségekbe esni, míg meg nem tanulod a tisztelet leckéjét.

Igazságosság

“Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, míg nem láttam egy embert, akinek nem volt lába.” (ismeretlen szerző)

Igazságérzetünk a méltányosság elvárása – az a feltételezés, hogy minden dolog egyenlő, és az igazság mindig győzedelmeskedni fog. Ami azt illeti, az élet nem igazságos, és életutad ténylegesen rögösebb lehet, mint a körülötted élőké, még ha nem szolgáltál is rá. Minden ember életkörülményei különbözőek, és mindenkinek eltérően kell kezelnie a saját körülményeit. Miközben azon munkálkodsz, hogy összhangba kerülj saját egyéni igazságoddal, rá fogsz kényszerülni, hogy túllépj az “Ez nem igazság.” típusú panaszkodás szakaszán, ha a derű felé kívánsz törekedni. Ha a körülmények igazságtalan voltára összpontosítasz, akkor szüntelenül másokkal fogod összehasonlítgatni magad ahelyett, hogy megbecsülnéd saját különleges egyediségedet. Elmellőzöd egyéni leckéid megtanulását, mivel a keserűség és a neheztelés érzései eltérítenek tőlük.

Hajlandóság

“Az élet nem követeli meg tőlünk, hogy a legjobbak legyünk – csak azt, hogy próbáljuk a lehető legjobbat kihozni magunkból.” (ifj. H.Jackson Brown)

A változás képességének valódi titka abban rejlik, hogy hajlandóak legyünk rá. Ha bármiféle haladást el akarsz érni abban, hogy kitörj az ördögi körből, melynek csapdájában vergődsz, először azonosítanod kell a viselkedésmintákat, melyekben megfeneklettél. Ezután kezdhetsz el megszabadulni a régi szokásaidtól.

Ha igazán m e g a k a r s z változni, akkor a változást kel v á l a s z t a n o d, és el kel kötelezned magad a folyamat mellett. Ha viszont arra a gondolatra támaszkodsz, hogy m e g k e l l változnod, akkor csak d ö n t e n i fogsz a változásról, és az áldozat szorongató helyzetében találod magad. Az aktuális irányzatoknak, a baráti tanácsoknak vagy a szülői kívánságoknak való megfelelés igénye döntésekhez vezet, belső iránytű követése azonban választást eredményez.

Ne feledd:

Az “AKAROM” VÁLTOZÁSHOZ vezet, aminek

ELKÖTELEZETTSÉG az eredménye.

A “KELLENE” DÖNTÉSHEZ vezet, aminek

ÁLDOZATVÁLLALÁS a következménye.

A “majd” nem jobb, mint a “most”

Amikor a “majd ” “mosttá” válik, egyszerűen kitűzöl egy újabb távlati célt, amely jobban fest a szemedben aktuális jelenednél.

Sokan hisznek benne, hogy mihelyst elérnek egy meghatározott távlati célt, amelyet kitűznek maguk elé, elnyerik a boldogságot. Egyesek számára ez a cél pármillió forint felhalmozása, másoknak az, hogy leadják a bosszantó tízkilós súlyfelesleget, megint másoknak pedig a lelki társuk meglelése. Lehet ez a cél egy jobb állás, egy szép kocsi vagy egy álomkarrier. Bármi legyen is számodra a “majd”, valószínűleg meg vagy győződve róla, hogy ha eljutsz odáig, végre megleled a békét, amelyről mindig is álmodtál. Végre kiteljesedett, boldog, nemes lelkű, szerető és elégedett emberré válsz.

Azonban az esetek többségében a “majd” elérését követően továbbra is elégedetlennek érzed magad, és a “távolt” a jövő egy még messzebbi pontjára képzeled. Mivel szüntelenül egy újabb “majdot” hajszolsz, sohasem becsülöd eléggé azt, amit már a jelenben birtokolsz. Gondolj vissza olyan múltbeli helyzetekre, amelyekben azt mondtad, “boldog leszek, ha….” és tedd fel magadnak a kérdést: “Igazán boldogabb lettem bármennyivel is, amikor ténylegesen eljutottam odáig?” Talán egy röpke pillanatra, ám azután feltámadt ugyanaz a sóvárgás, és bele kellett vágnod az újabb keresésbe.

Mivel szakadatlanul a sóvárgás körforgásába merülsz, soha nem adsz magadnak módot arra, hogy a jelenben élj. A dolog vége az, hogy egyszerűen a jövő valamely pontján éled az életed. Pedig csak egyetlen pillanatod van – mégpedig a “most”, a közvetlen jelen pillanata. Ha a “majd” hajszolása közben átugrod a “mostot”, az érzések és észleletek teljes skáláját megtagadod magadtól, amelyeket csak a jelen pillanatában lehet átélni.
Chérie Carter-Scott: Ha az Élet egy játék – íme a szabályok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése