2013. november 9., szombat

A tudatossághoz vezető ösvény

Az igazi önmagad nem egy bábu, amit az élet ide-oda tologat. Az igazi önmagad, az egész világegyetem. Képzeld el, hogy milyen lenne elaludni és sohasem felébredni !

Gondolj arra, mi az élet legnagyobb csodája! És ha ezen sokáig elgondolkodsz, valami történni fog. Rájössz többek között, hogy ez egy újabb kérdést vet fel:

Milyen lenne felébredni azután, ha még sohasem aludtál ? Ezt történt, amikor megszülettél. Látod ? Nem lehet tapasztalatod a semmiről.
Mindez Te vagy ! Csak Te tudod ezt bármikor megtapasztalni. Minden benned van és Te is benne vagy mindenben.
Nem kell emlékezned a múltra, ahogyan nem kell gondolkodnod azon, hogyan működik a pajzsmirigyed vagy bármi más. Nem kell tudnod, hogyan süssön a Nap; egyszerűen teszed a dolgod, ahogy lélegzel.
Hát nem ejt ámulatba, mennyire fantasztikusan összetett dolog vagy... és hogy te csinálod mindezt és hogy sohasem kellett megtanulnod, hogyan csináld ? Ez az ÉLET.






Alan Watts (1915-1973) ismert angol származású filozófus, író, 1938-ben költözött az Egyesült Államokba. Több mint 25 könyvet és cikket írt vallási témákban. Foglalkozott a zen buddhizmussal, egyik legnépszerűbb könyve a "The Way of Zen", az első bestseller buddhista témában. Teológia szakon végzett, egy ideig pap is volt. Az ember tudatosságával a „The New Alchemy" (1958) esszéjében és a „The Joyous Cosmology" (1962) könyvében foglalkozott. Szerinte a buddhizmus inkább lehetne a pszichoterápia eszköze, mint vallás.






Az ember egyéni fejlődése szempontjából fontos, hogy a tudatunkat folyamatosan tágítsuk, képesek legyünk kilépni a szokásaink fogságából és abból a realitásból, amiben most élünk, és ami gátol minket a szellemi előrelépésünkben. Ki kell lépni abból a kontextuális realitásból, amely szerint minden dolog fix, egyik dologból következik a másik, és minden minket körülvevő esemény eleve elrendelt.
A lélek számára ezek az ok-okozati szabályok nem léteznek, hiszen


"Az élet nem hallgat a te logikádra; zavartalanul járja a saját útját. Neked kell hallgatnod az életre."Az ember belső énje, valódi személyisége valójában ezeken túl van, működését ezen határokon túl fejti ki. Valójában a tudatunk a végtelen tér, amely az adott pillanatnak megfelelően megmutatja a választás lehetőségét. Magába foglal mindent és nyitott minden új behatásra.

A tudatosság elérése




A tudatosság első lépése, hogy ebben a poláris világban megkeressük az egységet. Ehhez először is az ítélkezést kell elfelejteni, és leszűkíteni a dolgokat egy ugyancsak poláris, de mégis alapvetően két egységre: a tudásra és a nemtudásra. Ekkor száműzzük a gondolkodásunkból a jó és a rossz felosztását, hiszen tudjuk, hogy ezek csak a mi megítélésünk termékei. Viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy a tudás-nemtudás felosztása objektív. Minden, amit eddig rossznak, hibásnak, helytelennek ítéltünk, azt átértékelhetjük, hogy csak azért olyan amilyen, mert nem volt mögötte tényleges tudás. Nem rosszul csináltam egy dolgot, csak nem volt kellő ismeretem róla. Egy ilyen felismerésből megtanuljuk azt, hogy így nem helyes, és próbálok egy másik alternatívát végigvinni. A nemtudás tehát az információ, illetve a tapasztalat hiányából fakad. A nemtudás alapja a tudatlanság, ami a tudatosság ellentétpárja.
Ha a világban körülnézünk, számtalan öntudatlan embert látunk, akik nincsenek tisztában saját magukkal, környezetük működésével, saját céljaikkal, nem tudják honnan jöttek, és merre tartanak. Nem ismerik a személyiségüket, és hagyják, hogy érzelmeikkel, gondolataikkal azonosulva ezek irányítsák őket, nem pedig fordítva.




A tudatosság pont ennek a viszonyulásnak az ellentétét hordozza magában. Egy tudatos ember nem ítélkezik, csak megfigyel és kijelent, dacára annak, hogy tisztában van a dolgok polaritásával. Tisztában van a tudás-nem tudás kettősségének állapotával, és el is fogadja azt.
Fix nézőpontok helyett lehetőségek sorozatát látja az életben. Nem, vagy kevésbé hevesen reagál a vele történtekre, azaz érzelmeinek nem rabja, és képes irányítani azokat a saját elgondolásai mentén. Konkrét célkitűzései vannak – azaz a jövője alakítása kapcsán is tudatos. Képes elhelyezni magát a világban. Kapcsolatban van saját testével, érzelmeivel. Képes felülvizsgálni a gondolatait, cselekedeteit, a környezetéhez való viszonyulását. Elfogadó, előítéletmentes és nyitott. Tisztában van képességeivel és hiányosságaival, és folyamatosan alakítja magát. Szeretetteljes és hálával teli. Megelégedett és ugyanakkor nyitott a lehetőségekre.

Döntéseiben három alapelv vezérli: boldog, szenvedésmentes; egészséges élet elérésére törekszik. Tudatának kitágítása céljából kérdéseket tesz fel, és ha érkezik egy válasz, akkor nem ragad le annál, hanem egy megállapítást követően képes lesz nyitni egy újabb kérdés segítségével. Képes túllépni azon a beállítódásán, hogy csak egy válasz létezik, és csak ez lehet a helyes. A világban képes minden olyan lehetőséget felfedezni a maga számára, amire szüksége lehet.
Szív szerinti tudatosság
"A szív útja a bátorság útja. Azt jelenti, hogy bizonytalanságban élünk; azt jelenti, hogy szeretetben és bizalomban élünk; azt jelenti, hogy nekivágunk az ismeretlennek. Magunk mögött hagyjuk a múltat, és engedjük, hogy megérkezzen a jövő."
Mindez azt jelenti, hogy a tudatosság nem az elme szerinti tudatosságot jelenti, hanem a szív, az intuíció szerinti tudatossággal azonos. Vagyis, ha mersz a belső lényeged szerint dönteni az életedben, akkor fogod beteljesíteni azt az életet, amire születtél.


A tudatosság fejlesztésének lépései:- a régi hátráltató realitástudatunk és a magunkkal kapcsolatos elgondolásaink felismerése, elfogadása; a szükségtelen dolgok elhagyása; és az új információk befogadásának megengedése
- az ítélkezés megszüntetése, megtanulni elengedni
- a tudatosságunk kitágítása kérdések mentén
- hála a meglévő dolgainkért, ugyanakkor újabb célok kitűzése
- az intuíciód erősítése
- a lehetőségek befogadása.

Forrás: Napielemozsia.hu Köszönet a videó fordításáért Sevaster1-nek
http://vilaghelyzete.blogspot.hu



Mindannyian kapcsolatban állunk az Isteni Erővel. Ha a rendelkezésünkre álló képességek és teremtő hatalom egy kicsivel nagyobb részét használnánk, már úgy érezhetnénk, hogy csodatévők vagyunk.

A bennünk lévő felsőbb én fogalma messze meghaladja a tudatos elménk által felfoghatót. Ez az az erő, amiből a történelem nagy zsenijei és tanítói merítenek, és itt történnek a csodák az életünkben. A következő hét lépés segíthet abban, hogy kapcsolatba lépj a felsőbb éneddel.

1. Hit és elvárás: alakítsd át a világképed!

Első lépésként hidd el, hogy létezik a felsőbb éned, akivel/amivel kapcsolatba tudsz lépni. Ez után vedd magától értetődőnek, hogy ez a kommunikáció folyamatosan fejlődni fog, ahogy kitartóan dolgozol a belső fejlődéseden.


(Itt álljon egy megjegyzés, ismeretlen hozzászólás, aki nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet!:
"Első lépésként hidd el, hogy létezik a felsőbb éned, akivel/amivel kapcsolatba tudsz lépni." EZ TÉVEDÉS!! 
ESZEM ÁGÁBAN SINCS ILYEN OSTOBASÁGOKAT HINNI.
TE magad vagy a Felsőbbrendű ÉN, aki testnek hiszi önmagát, és realitásnak az anyagi világot.Ezért nincs semmiféle fejlődés, mert nincs kinek és nincs hová fejlődnie. Mondhatni, már most "túlságosan is fejlett vagy". FELÉBREDÉS van, nem fejlődésDe csak nagyon keveseknek. Ilyenkor RÁÉBREDSZ ÖNMAGADRA, hogy mint LÉNY, ki is vagy valójában. Nem a testnek van "lelke", hanem a lélenek van fizikai teste. )


Enélkül a két dolog nélkül igen nehéz bármit is elérni az életben, legyen az szellemi vagy fizikai szinten. Az elvárás annyit jelent, hogy természetesnek vesszük, hogy valami megtörténik. Ha lemész a boltba tejfölért, nem reménykedsz benne, hogy majd egy pohár tejföllel jössz haza - talán, esetleg, hátha -, hanem tudod, hogy ez fog történni. Ugyanígy kell hozzáállni bármilyen feladathoz, célkitűzéshez az életben. A nem megfogható, szellemi dolgok esetében ez még fontosabb.

Alapvetően materialista szemléletben nő fel a legtöbb ember. Ez a világ teljesen figyelmen kívül hagyja, leértékeli a szellemi, spirituális világot, pedig az jócskán felette áll az anyaginak. Ha gyakrabban olvasol, hallgatsz olyan tanítóktól, akik a saját szellemi képességeid kibontakozására bíztatnak, és ebben segítenek, egy idő után természetes lesz számodra az egész. 

2. Egyedüllét és meditáció


Különíts el magadnak időt arra, hogy időnként teljesen egyedül tudj lenni. Lehetőség szerint minden nap legalább fél órát, de bármi jobb, mint ami eddig volt. Ha teheted, találj egy csendes helyet, és ülj le. Ne csinálj semmit. Ne várj semmit az ücsörgéstől, ne legyen célod vele. Ez először valószínűleg nagyon kényelmetlen és furcsa lesz. Tarts ki. Időt kell adnod magadnak, hogy lenyugodj, áttérj egy másik síkra, és meghalld a belső hangod. Lehet, hogy ott helyben történik valami, de az is lehet, hogy a napi események során következik majd be. Egyszer csak hirtelen rádtör a megoldás, vagy egy ötlet valamivel kapcsolatban. Pont az hív fel, akire szükséged van. Pont olyat ajánlanak, amire vágysz. 

Amikor ücsörögsz, egyetlen dologra törekedj: hogy kiűzd az állandó mentális párbeszédet a fejedből. Próbálj egyszerűen csendet teremteni, és ezzel lehetőséget adsz a felsőbb énednek, hogy megnyilatkozzon. Ha például a légzésedre figyelsz, az segíthet ebben, de bámulhatod egy gyertya lángját is, vagy képzelj el egy aranygömböt a napfonat csakrád körül, ami az egész lényed energiával tölti fel. Sokféle eszközt használhatsz, a lényeg, hogy simítsd ki a forgalmi dugót a fejedben.

3. Napló


Írd le az érzéseid, érzelmeid, álmaid és meglátásaid minden nap. Vezess naplót, lehetőleg csak magadnak, így nem befolyásol, ki mit gondolhat majd róla. A feljegyzések segítenek, hogy még közelebb kerülj az intuitív önmagadhoz. Felteszed a felsőbb énednek a kérdést, majd később, amikor válasz érkezik valamilyen formában, azt lejegyzeteled. Ha ezt rendszeresen teszed, és hiszel magadban, kivétel nélkül mindig meg fog érkezni a válasz. Onnan már csak azt kell eldönteni, mit is kezdj vele.

4. Belső párbeszéd



Kezdj beszélni a felsőbb énedhez. Próbáld ki a következő 40 napban, hogy minden egyes nap elmondod: "Tudom, hogy létezel, és szeretnélek jobban megismerni, és hallgatni rád. Kérlek, kezdj el beszélni hozzám, és vezess az életben." Ne aggódj, ha az elején ez teljesen egyirányú kommunikáció, elvégre évtizedekig nem is szóltatok egymáshoz. Beletelik egy kis időbe, mire beolajozódik a gépezet, de onnantól csodásan működik majd. Nyugodtan mesélj, kérdezz, és figyelj a válaszokra. Meg fognak érkezni.
5. Az élet leckéi


Tekints úgy az életre, mint valami titokzatos iskolára. Higgy abban, hogy az egész életed - események, helyzetek és az emberek - azért van úgy elrendezve, ahogy, hogy megtanítsa neked, amit itt és most tudnod kell. Kezeld mostantól úgy az életet, mintha afelé terelgetne, irányítgatna folyamatosan, ahol neked jó. Amikor valami történik az életedben, legyen az jó vagy rossz, kérdezd meg magadtól, mit tanultál belőle. Amint megtanulsz úgy tekinteni a saját életedre, mint egy színdarabra, aminek a főszereplője vagy, a felsőbb éned is egyre nyilvánvalóbban lesz jelen az életedben.

6. Álmok


Számíts rá, hogy a felsőbb éned néha az álmaidon keresztül beszél majd hozzád. Mielőtt elalszol, végezz némi nyújtást és lazítást, majd teljesen engedd el a tested. Tegyél fel egy kérdést a felsőbb énednek, és várj is rá választ. Amikor felébredsz, próbálj visszaemlékezni az álmodra, amennyire csak tudsz, és írd le a naplódba. Ha általában nem emlékszel az álmaidra, ehhez kell némi kitartás. Ha türelmes vagy, szépen elkezdenek majd beugrani az álmaid, és teljesen egyértelműnek fog tűnni, mi a válasz. Kitartás, próbálkozás.

7. A jelen tudatában


Koncentrálj egyre jobban a jelenre, a mostra. Amikor eszel, légy tudatában annak, hogy eszel. Érezd az ízeket, az étel rezgését, ahogy felveszi a tested a tápanyagokat. Amikor sétálsz, légy tudatában annak, hogy sétálsz. Érezd a tested mozgását, a szellőt, az illatokat, nézd meg a fákat, az embereket, a házakat. Bármit teszel, légy tudatában, hiszen az egyetlen valóságos pillanat mindig a mostani: az régi elmúlt, a jövőbeli pedig még nem jött el. Ezért is fontos megtisztítani az elméd az aggodalmaktól, a pótcselekvésektől, a rögzült sémáktól. Élj a jelenben, és teremts helyet a felsőbb énednek, hogy segíthessen a mindennapokban is.

És ne feledd a türelmet: időbe telik, míg megtanulod, rászoktatod magad, beélesíted az érzékeid, hogy újra kapcsolatba kerülj a felsőbb éneddel. Semmilyen próbálkozás nem hiábavaló, és mindig megvan az eredménye. Ne felejtsd el, hogy a felsőbb én mindig kapcsolatban akar lenni. Ő nem egy másik valaki, ő is te vagy, sőt, ott az igazi éned, a végtelen és mindenre képes szellem. Megéri újra felfedezni önmagad.

forrá
shttp://ujvilagtudat.blogspot.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése