2013. szeptember 21., szombat

Mindig abban gondolkodunk, hogy valaki mást szeressünk


"Mindig abban gondolkodunk, hogy valaki mást szeressünk. A férfi a nő iránti szeretetre gondol, a nő a férfi iránti szeretetre; az anya a gyermeke iránti szeretetre, a gyermek az anyja iránti szeretetre; a barátok az egymás iránti szeretetre. De amíg nem szereted önmagadat, lehetetlen bárki mást szeretned.

Csak akkor szerethetsz valaki mást, ha van benned szeretet. Csak akkor oszthatsz meg másokkal valamit, ha rendelkezel vele. De az egész emberiség eszerint a rossz ideológia szerint él, ezért magától értetődőnek vesszük – mintha már szeretnénk magunkat, és a kérdés csak az lenne, hogyan szeressük a szomszédunkat. Ez lehetetlen! Ezért van, hogy annyit beszélnek a szeretetről, a világ mégis csúnya, és tele van gyűlölettel, háborúval, erőszakkal és haraggal.
Ez egy nagy felismerés, ha eljutsz hozzá – hogy nem szereted magadat. Nagyon nehéz szeretni önmagunkat, mert azt tanították, hogy ítéljük el magunkat, és ne szeressük. Azt tanították, hogy bűnösök vagyunk. Azt tanították, hogy értéktelenek vagyunk. Ezért lett olyan nehéz szeretni. Hogyan szerethetnél egy értéktelen embert? Hogyan szerethetnél valakit, aki már el van ítélve?
De el fog jönni. Ha eljön a felismerés, hogy nem szereted magadat, akkor nincs miért aggódnod. Egy ablak kinyílt. Nem leszel sokáig a szobában; ki fogsz lépni a szabadba. Amint megismered a nyitott eget, képtelen leszel tovább egy áporodott világban maradni. Ki fogsz lépni belőle." Osho

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése