Ezt a hármas egységet nem részekre bontva, hanem EGY-ben kell megélni. Bármilyen események történnek veled s vele, mind azért vannak, hogy érzelmileg, tudásban és fizikai testetek anyagában is megerősödjetek.
Keressük a lélektársunkat, és azt gondoljuk, ha rálelünk, az egész életünk tökéletessé válik. Pedig a kapcsolatért ezután is meg kell dolgoznunk.
- Amikor lélektársakról beszélünk, sokakban romantikus kép jelenik meg – mondja Tarr Bence László, kulturális antropológus, a Szintézis Szabadegyetem oktatási tevékenységért felelős vezetője. – Az emberek többsége úgy gondolja, ha megtalálja lélektársát, akkor szavak nélkül is megértik egymást, ugyanarra gondolnak majd, és ezt egyszerre is mondják ki. Mindörökre boldogok lesznek, mindenben egyetértenek, soha semmin nem vitáznak. De az ilyen lélektárs olyan ritka, mint a fehér holló.
- A lélektársunk saját személyiségünk tükre, ezért nem árt, ha jól megnézzük benne magunkat. Nagyon sok embert ismerek, akik élettársuk viselkedéséről, szokásairól panaszkodnak, miközben ők választották a társukat, akivel le kívánják élni az életüket, senki sem erőltette rájuk – folytatja Tarr Bence László. – És már azért sem érdemes panaszkodni, mert a társunk a viselkedésével tükröt tart elénk, igaz a látottakkal gyakran fájdalmas szembenézni. Párunk ugyanis nem a jó tulajdonságainkat fogja visszatükrözni. Azzal amit mond vagy tesz, sokszor a hibáinkra hívja fel a figyelmet – gyakran nem is szándékosan. Nekünk azonban ezt úgy kell felfognunk: társunk tanítani próbál. Ha ezt felismerjük, képesek leszünk a változásra, a fejlődésre, és kapcsolatunk, boldogságunk tartós lesz.
Nem biztos, hogy mindig együtt maradnak
Az azonban a lélektárs-kapcsolatokkal is megtörténhet, hogy akár évtizedekig tartó nagy boldogság után a pár szétválik. Ahogy idősebb lesz két ember, egyre több hatás éri őket, és egyáltalán nem biztos, hogy ugyanabba az irányba fejlődnek. Ilyenkor ha egymás szemébe néznek, már csak görbe tükörből látják mg saját magukat. Egy ilyen helyzetben senki sem hibás, hiszen a körülmények hatására lett más a két ember. És soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy a változás egyben a fejlődést is jelenti! Amennyiben valóban lélektársról van szó, akkor nagyon nehezen tudják majd elengedni egymást. Viszont, ha képesek ezen a krízisen túllépni, a hibákból tanulni, akkor visszatalálhatnak egymáshoz.
A spirituális létszemlélet arra tanít bennünket, hogy ismerjük fel, ebben a világban mindenki tanuló és tanító is egyben. Életünk nagy kalandja során útitársaink azért kerülnek velünk kapcsolatba, mert valamilyen ajándékot hoznak nekünk. Ami olykor nem más, mint kijózanító fájdalom, kellemetlen ösztökélés, hogy az utunkon haladni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése