2013. augusztus 26., hétfő

Az emberi sors három építőkőve


Az ember gondolata
Ez az erõ az ember jellemét építi, olyan az ember, amilyenek a gondolatai. Az ember sehol máshol nem válhat oly világosan és egyértelmûen sorsának létrehozójává, mint a gondolatok terén. A jellem az emberi boldogság egyik legfontosabb feltétele a földön. A tettre kész, nemes és erõs jellem a dicsõséges jövõ záloga.
"Az ember az elmélkedés teremtménye. Amirõl jelen életében elmélkedik, azzá válik a következõ életében."

Az ember vágyai
A vágy és az akarat ugyanannak az erõnek két pólusa, amely összekapcsolja az embert vágyának tárgyával, abba az irányba hajtja, amelyben vágyai teljesülhetnek.
A vágy és legfelsõ formája, az akarat a Világegyetem leghatalmasabb teremtõerõi. A vágyak a külsõ világ ilyen vagy olyan tárgyaihoz vonzanak. A vágyak hozzák létre szenvedélyeinket, határozzák meg az ember sorsát a halál utáni állapotban, a Tisztítótûzben, amely épp a rossz szokásunk és negatív tettünk által teremtett. Ottani tartózkodásunk idõtartama és szenvedésünk intenzitása azon vágyaink erejének felel meg, amelyektõl meg kell szabadítanunk magunkat.
Mivel az emberi evolúció adott ciklusában vágyaink sokkal erõsebbek gondolatainknál, így a vágyakkal átszõtt karmikus kapcsolat erõsebben fûzi össze az embereket, mint a gondolataik.
Az ember tettei
A tetteink, amelyek a következõ testetöltésnek külsõ feltételeit határozzák meg.
Ha az ember tettei mások számára szenvedést okoztak, õ maga ugyanolyan mértékben fog szenvedni, ha viszont örömet és jólétet hoztak, ez a következõ testet öltésben kedvezõ földi körülményekben jut kifejezésre.
Az alantas tettek a világrendet megzavarják, és az egyensúly ennek következtében felbillen. Ahhoz, hogy ez az egyensúly helyreálljon, elengedhetetlen, hogy az elkövetõ saját magán érezze tettének következményét.
A karma törvényei szigorú számadást vezetnek, és a legkisebb dolog sem marad következmény nélkül. A legönzõbb egoista is jó körülmények közé születhet, ha a múltban környezete jólétét aktívan segítette, de hogy ezen körülmények között boldog lesz-e vagy komor és kielégítetlen, ez már egy másik karmikus számlától függ.

A hindu tanítások háromféle emberi karmát különböztetnek meg


Érett karma
Az érett karma már megérett az aratásra, éppen ezért elkerülhetetlen. A választás szabadsága a múltban volt, a választás már megtörtént, és a jelenben csak az adósságok megfizetése várat magára. Ebben az esetben az embernek nincsen választási lehetõsége. A választást korábbi életében végezte el, amikor vetett - és tetszik, nem tetszik - most már csak arathat.
Fontos, hogy felismerjük és megértsük, hogy jelen szenvedéseink okai a múltban elkövetett tetteink, és mindazokat a korlátokat, amelyek megkövetnek minket, saját magunk hoztuk létre. A szabad akarattal teremtett gondolatok, és vágyak többszörösen megismétlõdve szokássá válnak. A megszokás korlátozza az akaratot, és végül kialakul az automatizmus. Eljön az az idõ, amikor a lelkiismeret ráébred, hogy a szokás helytelen, és ekkor az ember megkezdi rossz szokásának szétrombolását, ellentétes gondolatokat hozva létre. Az életkörülmények, a ciklusok váltják egymást, és az ember jellemének bölcs hajlékonysága, a fölösleges szokásokról való lemondásának képessége segít kiállni minden nehézséget, minden megpróbáltatást. Az érett karma még azokban a pillanatokban is megmutatkozik, amelyeket "hirtelen fordulatnak" neveznek. A múlt tisztátalan gondolatai és érzelmei valódi Énünk, halhatatlan lelkünk körül szilárd kérget képeznek, amely fogságban tartja õt. A fogság több testetöltés során is folytatódhat. Ez idõ alatt a halhatatlan lélek, aki összegyûjtötte a tapasztalatokat, sok mindent megtanult, és magasabb jellemvonásokra tett szert, bár ezek a szilárd kéreg alatt hosszú idõn át rejtve maradnak. Erõs lökés kell ahhoz, hogy feltörjön a kéreg és kiszabaduljon a lélek. (Lehet ez egy jó könyv, lelkesítõ szó, követendõ példa, vagy éppen halálközeli élmény is.)
"Az új személyiség nem több, mint egy új öltözék ruha, aminek egyedi jellemzõi, színe, formája és tulajdonságai vannak, de a valódi ember, aki viseli azt, ugyanaz a bûnös, mint a régi." Ezért a karma törvénye az, ami az embert tévedhetetlenül abba a fajba és nemzetbe vezeti, ahol magtalálhatók azok az általános jellegzetességek, amelyek olyan testet fognak létrehozni, és olyan társadalmi környezetet biztosítanak, ami megfelelõ a lélek által elõzõ életében felépített általános jellem megnyilvánulásához, és az általa elvetett termés learatásához. A karma így jelöli ki azt a vonalat, ami a lélek útját az új testetöltésben kialakítja, mivel ez a karma az okok összessége, amiket maga a lélek hozott mozgásba.

Rejtett karma
Mindegyik ok közvetlenül akarja hatását kifejteni. Ezen törekvésének megvalósításában a közeg ellenállása zavarja. Ez a törvény érvényes az ember által teremtett okokra is. Ha gondolataink és kívánságaink egységesek lennének, és nem volnának belsõ ellentmondásban egymással, nem ütköznének a közeg ellenállásába, és a következmények közvetlenül megjelenhetnének. De mivel tetteink és kívánságaink annyira ellentmondásosak, hogy csak néhány általunk szült következmény jelenik meg egyidejûleg, így a többi következmény várja a sorát.
Évszázadokon keresztül halmozzuk fel azokat az okokat, amelyek nem valósulhatnak meg idõben, ezáltal mindig a karma kettõssége alatt élünk. Az egyik megnyilatkozik, a másik mintha árnyékban állna, várakozik arra az alkalomra, amikor cselekedhet. Ebbõl következik, hogy a rejtett karma az egyik testet öltésbõl áttevõdhet a másikba.
A tanítvány és a törekvõ ember számára is, aki tudásra és fejlõdésre törekszik, a rejtett karma nagy lehetõségeket nyújt ahhoz, hogy változtasson saját karmájának negatív megnyilvánulásain. És, hogy miért? Azért, mert a pszichológia szemszögébõl a rejtett karmára úgy tekinthetünk, mint a múltból érkezõ hajlamokra, amelyeket erõsíthetünk vagy gyengíthetünk, új mederbe terelhetünk a belsõ munka jellegétõl és erejétõl függõen, amely a jellemünket, karakterünket teremti meg.

Születendő karma
A karma ezen fajtája megszakítás nélkül, jelen gondolataink, kívánságaink, vágyaink és tetteink által keletkezik. Ez az a vetés, amelynek termését a jövõben fogjuk learatni. Ez a karma az ember teremtõ ereje.
A tudatosan karmáját építõ ember gondolatainak teljességgel ura kell, hogy legyen, és sohasem cselekedhet hangulata alapján. A hangulatok keletkezésének oka nem mindig állapítható meg egyszerûen, talán azért, mert érzéseink székhelye érzelmi világunkban, ennél fogva a kedélyünkben van.
Tetteinknek ideálja iránti törekvéseit kell tükrözni, és nem azokat a cselekvéseket kell elõtérbe helyeznie, amelyek számára kellemesebbek, hanem azokat, amelyek jobbak.

Aki a karma törvényeit megismeri, lelki rabláncok helyett szárnyakat kap, és az erõs lélek a végtelen szabadság szférájába emelkedik. Az ember sorsa korábbi gondolataiból, vágyaiból és tetteibõl képzõdik. A karma megkötõ eleme a vágy. Minden cselekvés, amely mögött az érdek áll, meghatározott cselekvést, és hatást vált ki. Bár az érdek a fejlõdés mozgatórugója is, de a mi mostani fejlettségi szintünkön az érdek rendszerint egoizmussá és önzõ vággyá torzul. Néha nagyon kifinomult természetû, és a legkülönfélébb cselekvéseket váltja ki, mely azt eredményezi, hogy kapcsolatba kerülünk azzal a cselekvéssel és hatással, amely az adott konkrét világé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése