hatalmas különbségek vannak teljesítmények és eredmények terén az egyes emberek
között? Az, aki évi 250 ezer $-t keres, nem lehet 10-szer okosabb vagy ügyesebb annál, aki
csak évi 25 ezer $-t keres. Mi okozza ezt a hatalmas jövedelemkülönbséget? Vagy vegyük
azt az embert, aki 2 és fél millió $-t keres évente! Az az ember talán 100-szor ügyesebb,
jobb vagy okosabb annál, aki 25 ezret keres? Lehetetlen!
Egy nemrégiben végzett IQ-felmérés során kiválasztottak a lakosságból ezer férfit
és nőt, és megnézték az IQ-jukat. Kiderült, hogy a legmagasabb IQ-pontszámot elért
ember a kiválasztott ezer közül mindössze 2 és félszer bizonyult okosabbnak a
legutolsónál, aki az IQ-listán szerepelt. Csak 2 és félszeres volt a különbség, ami
valószínűleg igaz az egész lakosságra. Akkor mi magyarázza a nagy különbségeket? A
szellemi képességek tárgyalásánál egy nagyon egyszerű szabályból indulunk ki. Néhány
éve fedeztem fel. Ami valószínűleg megmagyarázza a dolgot. A szabály alapját az ún. VT-k
képezik. Ezek a velünk született tulajdonságok. Képességek, intelligencia,
készségek, a temperamentum. Mindazok a dolgok, amelyeket magunkkal hoztunk,
amelyeken nem változtathatunk. Plusz a szerzett tulajdonságok. A szerzett
tulajdonságok nagyon fontosak. Ezek a műveltség, tapasztalat, pártosság, gyakorlat,
tudás, bölcsesség és így tovább. Szorozva B-vel, azaz a beállítottsággal, amely egyenlő
az egyéni szellemi képességekkel vagy egyéni szellemi teljesítménnyel vagy
eredményekkel, ha tetszik.
A 3 csoport közül a velünk született tulajdonságok születésünktől meghatározottak. A
szerzett tulajdonságokat megváltoztathatjuk. Ez általában hosszú, olykor rövid időt vesz
igénybe. Egyetlen hasznos információ képes jelentősen megnövelni hatékonyságunkat. A
beállítottság azonban pillanatok alatt változtatható. Akár pozitív, akár negatív irányban.
Minden alkalommal, amikor javítunk beállítottságunkon, megsokszorozzuk
képességeinket. A beállítottságot tehát helyesen nevezik az emberi nyelv legfontosabb
szavának.
Minden, amit az életben teszünk – egy Harward-tanulmány szerint, melyben
beosztottakat vizsgáltak – annak 85 %-a beállítottság. Sikereinket 85 %-ban
beállítottságunk határozza meg. Ami azt jelenti, hogy sikerünk attól függ, mennyire pozitív
a szellemi beállítottságunk. A pozitív szellemi beállítottságú emberek gyorsabban
fejlődnek. Könnyebben kerülnek nagyvállalatok élére. Többet keresnek, jobban élvezik az
életet. A pozitív szellemi beállítottság nem azt jelenti, hogy virágokat szórva táncra
perdülnek az utcán, hanem azt, hogy többnyire konstruktív hozzáállással, pozitív
megközelítéssel kezeljük munkánkat, életünket, problémáinkat, kapcsolatainkat stb.
Az amerikai üzleti élet folyóiratai szerint vagy a sikermagazin szerint eredményeinkben 85
%-ban vagy annál nagyobb mértékben beállítottságunk a döntő.
A kérdés az: Honnan ered a beállítottság? A beállítottság az elvárásokból
származik. Nagyon egyszerű, és erről már volt is szó. A beállítottság javításának igenhatásos és gyors módja, ha ezt mondogatjuk: „Hiszem, hogy valami csodás dolog történik
ma velem.”
Az eredménnyel kapcsolatos elvárásaink határozzák meg beállítottságunkat.
Hogyha azt várjuk, hogy a dolgok jól menjenek, pozitív lesz a beállítottságunk. De ha
rosszra számítunk, beállítottságunk negatív lesz. És az a csodálatos, hogy elvárásainkat
elő tudjuk állítani. Hiszen bármit kívánhatunk, amit csak akarunk. Remélhetünk jó és rossz
dolgokat is. Ha tudjuk, mit várunk, nem ér csalódás bennünket.
Honnan erednek elvárásaink? Elvárásaink hitünkből származnak, illetve
érzéseinkből. A hit és érzelem a személyiség központi motivációs tényezői. Ez vezet el a
szellemi képességek megértéséhez. Ez azt jelenti, hogy alapjában véve beállítottságunk
külső megjelenése annak, ami belül történik, a 7 szellemi törvénnyel összhangban.
Nos, ami a hitet illeti, mindannyiunknak van egy nagy csokor hite. Lelkünk
legmélyén, amit a pszichológia úgy nevez, hogy énkép. Az énkép, illetve annak
felfedezése sokak szerint a 20. század legnagyobb áttörése volt az ember szellemi
teljesítményének megértésében. Amivel jómagam is egyetértek. Az énkép olyan, mint egy
parancsnoki központ, ha éppen katonai hasonlattal akarunk élni. Vagy műszaki
hasonlattal élve: olyan, mint az alapszámítógép központi programja. Ez a hit és
beállítottság az értékek, érzelmek és gondolatok csokra, amelyet mélyen tárolunk, és
amely életünk folyamán szerzett összes tapasztalataink eredménye.
És néhány kutató szerint az énkép már a születés előtt kezd kialakulni. De ha már
egyszer kialakult az énképünk, beállítja, megjósolja és meghatározza hatékonyságunk és
teljesítményünk szintjét életünk minden területén. Az énkép lesz a parancsoló központ,
vagy a számítógép központi programja.
Később ez az énkép határozza majd meg mindazt, amit mondunk és teszünk.
Tetteinket, érzéseinket és reakcióinkat. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy minden javulás az
életünkben, valóságunk összes pozitív változása az énkép változásával kezdődik. Hadd
magyarázzam meg, hogy mit is jelent ez! Itt egy nagyon egyszerű grafikon. Azt állítjuk,
hogy az átlagember szellemi képességeinek csak 10 %-át hasznosítja, vagy még
kevesebbet. A kutatók szerint sokkal kevesebbet. A Stramford Egyetemen a kaliforniai
Santa Claraban mindössze 2 %-ra becsülik az értéket. Vegyük úgy nagyvonalúan, hogy az
átlagember 10 %-ot hasznosít. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében az átlagember –
Önök és én – képességei 90 %-áról nem is tud. Egyik legnagyobb filozófusunk, Oliver
Mandeymons (mendéjmonsz) azt mondta: „Az átlagember tragédiája az, hogy úgy hal
meg, hogy nem is tud tehetségéről. Úgy éli le az életét, hogy képességeit alig
kamatoztatja.” Tehát ez az emberi képesség. Közvetlen kapcsolatot fedeztünk fel a
szellemi képességek és az énkép között. Mivel énképünk vagy – ha úgy tetszik –
önbecsülésünk rendszerint a szükségesnél alacsonyabb, teljesítményünk és
hatékonyságunk szintje is túl alacsony.
Tudjuk, hogy az énkép nagy részben szubjektív. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az
énkép, amit magunkról igaznak hiszünk, valójában nem a realitáson alapszik, hanem
információkon, amiket felvettünk és igaznak tartottunk, ugyanis bármi, amit elhiszünk
magunkról, az igazzá válik, mert azzal összhangban cselekszünk. Vannak, akik elolvassák a
horoszkópjukat, és hiszik, hogy aszerint alakul majd a jövőjük. Vannak emberek, akik
elfogadják, hogy olyanok kritizálják döntésüket, akiket nem is becsülnek. És elhiszik, hogyezek a kritikák hűen tükrözik saját képességeiket. Akármit hiszünk vagy fogadunk el
igaznak, igazzá válik számunkra.
Ma már azt is tudjuk, hogy felnőttkorunkban többféle énképpel rendelkezünk. Van
énképünk arról, hogyan öltözünk, milyen az alakunk, hogyan étkezünk, milyen a
fellépésünk, milyen szülők vagyunk, milyen gyerekei vagyunk a szüleinknek, milyen
házastársak vagyunk, milyen szeretők, milyen autóvezetők. Apropó autóvezetés. A
férfiaknak igen pozitív énképük van az autóvezetést illetően. A nők ezt nem értik, de
minden férfi úgy születik, hogy egyszerűen zseniális a vezetésben. Minden férfi kiváló
autóvezető. Ha nem hiszik, hölgyeim, próbálják meg felidézni a legutóbbi esetet, amikor
megkíséreltek beleszólni férjük vezetésébe! Ugye, emlékeznek, mennyire bántotta őt?
Hogyan reagálunk akkor, ha valaki kétségbe vonja énképünket, azt sugallva, hogy nem
azok vagyunk, akinek hisszük magunkat? Támadóvá válunk, ingerültté, megsértődünk, és
nehezen lehet szót érteni velünk. Van énképünk arról, milyen aktívak vagyunk, milyen
intelligensek, milyen gyorsan olvasunk, milyenek vagyunk a sportban. És ha többféle
sportot űzünk, mindegyik sportban van egy külön énképünk. Van énképünk arról, hogyan
főzünk, milyen jól neveljük gyerekeinket, hogyan tartunk rendet, milyen autót vezetünk
stb. Még arról is van énképünk – ami a legrosszabb –, hogy mennyit keresünk. Érdekes,
hogy soha nem keresünk többet, mint a jövedelemmel kapcsolatos énképünk plusz–
mínusz 10 %-a.
Énképünk határozza meg jövedelmünk szintjét. Ezt az énképszintet kényelmi
zónának nevezzük. Még akkor is, ha több pénzt akarunk, rájövünk, hogy minden cselekvés
természetes tendenciája az, hogy bekerüljünk egy kényelmi zónába, és aztán ott is
maradjunk. Ha a jövedelemmel kapcsolatos énkép szintjénél 10 %-kal többet keresünk,
ellenállhatatlan kényszert érzünk, hogy megszabaduljunk a pénztől. Elköltjük,
túlköltekezünk, szinte herdáljuk a pénzt. Még el is veszítjük, ha van elég. Akik lottón
nyernek, sok esetben 2-3 évvel később teljesen le vannak égve, mert elköltik a pénzt.
Mivel nincs énképük a pénzzel kapcsolatban. Ha énképünk szintje alá esünk 10 vagy több
%-kal, elkezdünk kapkodni. Keményebben dolgozunk, intenzívebben, kreatívabban
gondolkodunk. Jövedelmünk növelése érdekében új bevételi források vagy pluszmunka
után nézünk.
Egyetlen módon fejleszthetjük életünk bármely szféráját, beleértve a
jövedelmünket is, ha felemeljük az énképszintünket azáltal, hogy úgy gondolunk
magunkra, mint aki több pénzt keres, nagyon sok pénzt keres. Ha le akarunk fogyni,
folyton úgy kell gondolnunk magunkra, mintha soványak lennénk. Kezdjünk úgy gondolni
magunkra, mintha soványabbak lennénk! Ha népszerűbbek akarunk lenni,
szeretetteljesebb, egészségesebb emberré akarunk válni, gondoljunk magunkra újra és
újra úgy, mintha ilyenek lennénk! Amíg mindez beépül új énképünkbe. De erre később
még visszatérünk. Lényeges része a sikerre való beállítódás programjának.
Végül pedig az összénképet az határozza meg, milyen az átlaga a fontosnak tartott
területek énképeinek.Brian Tracy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése