Ahhoz, hogy Egyiptom megszületését és működését megérthessük, mindenekelőtt az atlantiszi kultúrát érdemes megismernünk, mivel Egyiptom örökölte meg Atlantisz tudását.
Atlantisz létrejöttét segítették az elemek. Abban az időben történt ez, amikor különböző Istenek harcoltak egymás ellen és egy ilyen harc után szétvált a föld és az ég. Atlantisz népe olyan nagy gondolkodók bölcsességét hozta a Földre, akik még emlékeztek a kozmosz tudására. Az atlantiszi nép vezetője a Földre érkezésükkor Nas-hadihh Isten volt, ő tette lakhatóvá a Földet. Az úgynevezett nemlétezésből létezést teremtett, vízből szárazföldet születtetett. Minden, amit azelőtt üresség burkolt be, felébredt és a vízből szárazföld emelkedett. Az ürességből életerőt izzasztott, ezért is nevezték Nas-hadihhot az Éltetőnek. Ezután odaadta a félig létbe burkolt atlantiszi népnek a vágyat. Ez volt az értelem első magva.
Kezdetben ezért minden öröklétre ítéltetett. Akkor még nem volt halál, tehát halhatatlanok voltak.
Ezután Atlantisz népe építkezésbe kezdett, egy csodálatos város felépítésébe. Filozófiájuk az volt, hogy a Tett mindörökre megőrzi magában a Cselekvőt! A Nap és a Hold erejére támaszkodva, varázslattal (mágiával) építkeztek. A nép természetesen élt, szó szerint nagyon jártasak voltak a természettudományokban és együtt éltek a természettel. A természetet szolgáló és a természeti erőket átlátni, illetve felhasználni képes lények voltak ők! A természetnek alárendelt szabályok alapján éltek, tudásuk Istenségek bölcselete volt.
Egyik tanításuk: „Legfőbb alap az élet, a lét szabálya az értelem, s a létező feladata egymáshoz közelíteni az egymástól eltávolított természeti dolgokat.” Vagyis a természetfelettire utaló kérdések törvényszerűségeken alapuló válaszait egymáshoz kell csupán rendelni, s már meg is vannak az élet titkai! Így megtalálható az önmagába fordított igazság, mely olyan, mint a csigaház: tekervényes, s az igazság a közepében van. Az időnek kezdetben nem is volt jelentősége, mivel Atlantisz nem úgy fejlődött, ahogyan a Földön bármi más. Az atlantisziak csigaház elven, azaz kívülről befelé haladva, kérdést válaszokkal egymáshoz közelítve haladtak a középpont, a teremtés felé. Minden más a teremtéstől eltávolodó mozgást folytat, ők fordítva. Emiatt a lét megannyi formáját ismerték.
A lét eme szabályit ismerve, kezdetben halhatatlan életet éltek, melyben alkotóivá váltak a teremtésnek és a pusztulásnak. Az atlantisziak együtt forogtak a lét ütemeivel. Az ő világukban egy örvény volt csupán a nemlét, melyen át ki-be sétált tudatuk. Ennek az utóda volt Egyiptomban a Lelkek Kútja, melyen át Amon Ra utazgatott a Napbárkáján, s mely „eszközt” szintén Thot juttatott Atlantiszból, a Lét Fellegvárából Egyiptomba, a Mágia Fellegvárába.
Maguk szilfid, légies, hosszúkás formájú, szép megjelenésű félanyagi testtel rendelkeztek. Tudták, hogy a test pusztán a természeti erők nyújtotta eszköz, a fénylő isteni szikra, a lélek hordozója. Az atlantisziak oktalanul nem gyűjtötték a megtapasztalásokat, egész létüket a természeti erők csodálatának és az elme teremtésre kapcsolásának áldozták. Érzékeiket oly módon voltak képesek az elemi erőkre hangolni, hogy értelmük, s megítélő, helyzetfelismerő képességük kijátszhatatlanná vált érzékeiken keresztül. Logikai, illetve felismerő képességük nagyon gyors, finoman működő volt. Eme adottságaik alkalmassá tették őket az igazság kutatására, s ezen keresztül a mágia, azaz az Élet Tudományának, alaptéziseinek felállítására. A mai mágia alaptanai és alapigazságai Atlantiszból származnak.
ATLANTISZ FEJLŐDÉSE
Az atlantisziak felállították a lét axiómáit, magyarul a lét rejtélyeit magyarázó, legáltalánosabb igazságokat. Szillogisztikus képességeik által nem csupán az alkímiát használták, de a teremtés lépcsőfokait őrző lényeket is felfedezték és megismerték. Rájöttek arra, hogy vannak isteni erők és az isteni erőknek vannak képviselőik, akikkel fel lehet venni a kapcsolatot. Az erők képviselőinek megkérésével, vagy maguk a képviselők által ezek az erők uralhatók is.
A természet erőinek tökéletes ismerőiként, irányítóiként, képesek voltak megidézni az erők alkotóit, illetve a Teremtő követeit, az Angyalokat. Így ők olyan mágusokká lettek, akik közvetlenül az Angyalok világában tudtak munkálkodni. A szillogizmuson keresztül képesek voltak olyan szavakat teremteni, melyek jól jelképezték a hangok segítségével az angyali fogalmakat. Ebből következik, hogy később Egyiptomban is használatos és átvett, s mai korunkban is egyedülálló, működő angyali szótárat hoztak létre. A hangokat jelekké, szimbólumokká formálták, így teljes hang- és jelképtárat tudtak létrehozni az Angyalok meghívására, illetve tudásuknak lefordítására.
Miután összegyűjtötték ezt a temérdek információt, különböző szertartásokat alakítottak ki, melyeket egy idő után rendszeresen végeztek. Ezeken a szertartásokon a tiszteletüket rótták le az Angyalok előtt, illetve ha szükséges volt, a segítségüket kérték. A megfelelő szertartás elvégzésével az adott témával vagy szituációval foglalkozó Angyalt tudták meghívni.
Életüket áthatották a szubsztanciák, fő életművük a természeti erők megismerése úgy, hogy azokat az eredeti formájukban hagyva birtokolhassák az Angyalok világán keresztül. Szubsztanciális (kifinomult) gondolkodásuk elvonttá és fizikailag sebezhetővé tette őket, mivel nem anyagi, hanem szellemi, angyali síkokon mozgott a tudatuk. Így azonban felállították a lét szabályrendszerét, melyet később Thot mentett át Egyiptomba!
Elem
Anyag
Vonzás
Taszítás
Szárazság
Nedvesség
Keletkezés
Pusztulás
Hatalmas tudásuk révén, melyet az istenektől (a Teremtő helytartóitól, akiket a kereszténység jobbára szeráfoknak tart) kaptak, kialakították a saját isteni birodalmukat a Földön. Ez volt a mitikus Atlantiszi kontinens, mely a mai Atlanti-óceánban helyezkedett el.
ATLANTISZ ANGYALAI
Az atlantiszi emberek hite egy és ugyanaz volt a tudással, tehát náluk a hit a biztos tudáson és a személyes megtapasztalásokon alapult. Emiatt ők nem is hittek olyan dologban, amelyet nem tapasztaltak meg. Akkoriban a hit valami egészen más fogalmat takart, mint amit a 21. században jelent.
Hitük legfontosabb alkotóeleme és alapja tulajdonképpen annak az istennek szólt, aki megalkotta őket, s akinek Atlantisz a létét köszönheti. Éppen ezért templomaik legbelsőbb szentélyét, ami a legtisztább, a legszebb és energetikailag a legtöltöttebb volt, úgy hívták, hogy az „Isten Lakhelye”.
A főtemplom főszentélye, azaz belső szentélye ténylegesen a Félisten lakhelye volt. Amikor az istenség úgy döntött, hogy testet ölt és lejön az atlantisziak közé, olyankor Ő ebben a belső szentélyben tartózkodott és itt fogadta Atlantiszfőpapjait.
Az isteni kinyilatkoztatásokat, az összes beavatást és valamennyi információt a papok kapták. A papokat Lokiknak hívták. 144 Loki volt Atlantisz birodalmában. 12 féle csoport, 12 féle irányzat (gyógyítók, tanítók, szellemkövetek, filozófusok...), azaz 12 Loki-csoport volt.
Minden csoport élén egy Fő Loki (főpap) állt.
Atlantisz 12 részre oszlott. Mindegyik résznek volt egy uralkodója, aki a nép irányításával foglalkozott. Ez amolyan királyságnak, vagy királyi rendnek felelt meg. Gyakorlatilag a 12 Uralkodó irányította a birodalmat. Őket mindenkoron a Félisten választotta ki, aki olykor leszállt közéjük. Ők voltak az atlantiszi nép kiválasztottjai. Különleges képességekkel rendelkeztek, számukra teljes rálátás nyílt az angyali létre és képesek voltak összekötni az anyagi és az angyali létet. Ezt összegyúrva nyerték tulajdonképpen a szubsztanciát, amely az igaz életet jelentette.
Ezen kívül léteztek olyan főangyali szinten álló, de testet öltött lények, akikből csupán nagyon kevés volt és a legnagyobb megbecsülést kapták, mert az összes tudást egymaguk birtokolták. Nem (fél)isteni szinten álltak, de közel ahhoz. Őket Arklokiknak hívták. Mindössze négyen voltak.
Az Arkloki tulajdonképpen a legfelsőbb rendű beavatott személyiség volt, s ő volt az egyetlen olyan, aki megtehette, hogy magával a Félistennel kommunikált, sőt kezdeményezhette a kommunikációt. Egyébként az istenséget közvetlenül nem szólíthatta meg más. Az Isten, ha úgy akarta, maga szólította meg a Lokikat, illetve a Főlokikat.
Mind a 12 Uralkodó mellett folyamatosan állt egy Angyal, akivel csak ő tudott kommunikálni, csak ő láthatta és hallhatta. Az Angyalok segítették ezeket a királyokat útjuk során. Az élet különböző területei és a feladatkörök alapján nevezték el az Uralkodókat, illetve az Angyalaikat is. Ezek alapján Atlantiszt négy körre lehetett felosztani, mely rendszer az Esszéniában élt tovább.
Az első volt az Erő Angyala és Uralkodója, ami felépít mindent. A második a Bölcsesség Angyala és Uralkodója. A bölcsességből és erőből jött harmadikként az Élet Angyala és Uralkodója, ez így együtt az erő, a bölcsesség és az élet kiadta a Harmóniát. Negyedikként tehát a Harmónia Angyala és Uralkodója következett. Ez volt az alsó kör.
Ezután jöttek az élet alkotói, a második kör. A Levegő, a Víz és a Föld Angyalai és Uralkodói. Ők tartoztak az Örökkévalóság kategóriájához, melynek szintén volt Angyala és Uralkodója.
Majd következett a Szeretet és a Kreativitás Angyala és Uralkodója, valamint a Nap és az Öröm Angyala és Uralkodója.
Ez 12 Angyal és Uralkodó, mely alulról felfele építkezve 3 kört tesz ki, pontosan 3x4 uralkodó elemet. Ezt úgy is jellemezhetjük, hogy alul volt egy nagy kör, rajta egy kisebb és azon egy még kisebb.
A negyedik körbe maga a Félisten tartozott, aki olykor a nép között élt, különböző meghatározó időszakokban.
Az Angyalok nevében szereplő „EL” vagy „ELL”rag azt fejezte ki, hogy az illető Angyalok „Úrhoz legközelebb állók”.
ANGYALI TANÍTÁSOK
Atlantisz idejében érkeztek az Angyalok újra a földre. Korábban csak a teremtésekor jártak itt.
Kultúránkat ma is áthatják az angyali energiák, csak éppen nem tudunk mihez kezdeni velük.
Érdekességként említeném, hogy az isteni erők összegyűjtésére és átadására a Lokik, illetve az Arklokik kristályokat és aranyat használtak. Az ő birtokukban voltak a Kristálykoponyák, melyek hatalmas kozmikus tudás tárházai. E tudás is átkerült Egyiptomba, ahol ugyanúgy megmaradtak ezek a tradíciók, illetve a kristályok, a kövek és az aranyból készült ereklyék. De milyen tudásról van is szó?
Az atlantisziak elkésztették azt a lexikont, illetve gyűjteményt, amelyben összegyűjtötték mindazt a tudást, amit az Angyalokon keresztül a teremtésről megtudhattak. Ebbe beletartoztak az Angyalok hívójeleit és hívóhangjait tartalmazó írásokat is. Ezeket aranylemezekre vésték. Magukat az aranylemezeket Elhannak, azaz Élő Istenfénynek hívták. Az ősi tudást és erőket hangvibrációkba kódolták, majd ezek energiamintáit kristályokba rejtették.
Az atlantisziak bölcsessége messze túlmutat a háromdimenziós anyagi léten. E szent tudás segítségével a tér és az idő viszonylagos fogalmakká válnak. Aki e tudást használja, az képes meghaladni az anyagi létet, mivel megnyílnak előtte a finomabb szellemi síkok.
Az angyali tanítások szerint az élet megnyilvánulásai az anyagi testen kívüli világokban folyékonnyá válnak. Az embernek nincs más dolga, mint elindulni a folyási iránnyal szemben és megkeresni azt a patakot, amelyből a folyó ered.
Az angyali erőket maga a Teremtő osztotta szét különálló csoportokra. Az angyali erő egy tőről fakad, s egymásba folyik. Minden Angyal tudása, ereje és hatalma egy, amely csupán feladatuk szerint választódik szét. Az Angyalok mint Erők öntudatukra ébredt energiaforrások. Az Angyalok olyan fénylények, akik képesek alakot ölteni és különböző formákat felvenni. Megannyi síkon és létformában számtalan külsejük és testük van. Erejük sugárzó, tiszta isteni erő. Az Angyalok nevei a teremtés alaprezgései! A lét kulcsait azért kaphatja meg az ember és csakis azért, hogy az egész emberiségen segítsen. Ehhez nélkülözhetetlen a kimondott szó erejének ismerete.
Az Angyalok munkásságnak távlati célja, s tanításuk legvégső értelme visszavezetni a tényekhez, a tények sorozatához és rendjéhez a lelkeket és rávenni őket, hogy kötöttségeiktől és egójuktól szabaduljanak meg mindörökre. Az Angyalok szándéka, hogy a kötöttség csupán fogalommá váljon az emberek számára, s hogy az emberek szokjanak össze a valósággal, a karma valóságával és az Élet egyszerűségével.
Miután Imhotep, egyiptomi főpap és varázsló, elsajátította az atlantiszi tudás nagy részét, azt mondta tanítványainak:
„A ködképek, a helytelen fogalmak régen megszállták az emberi értelemet. Mélyre eresztették gyökerüket, s mély karmaikkal kapaszkodnak, és nemcsak az utat nehezítik meg az emberi elmének az igazsághoz, illetve a valódi tudáshoz jutásában, hanem az útjába is állnak. Ezért figyelmeztessük a népet, hogy a lehetőségeiket ne szalasszák el, és minden módon vértezzék fel magukat a hiedelmekkel és a nem valós ködképekkel szemben. Vegyék igénybe az Erők és a Félistenek segítségét, s imáikba, szertartásaikba foglalják bele nemes értékeiket, emberi mivoltukat és kérjék az Angyalok és az Istenek segítségét, hogy felemelkedhessenek a sivatag porából!”
ATLANTISZ ÉS EGYIPTOM KAPCSOLATA
Atlantisz Földről való eltűnésének oka a következő volt: ahogyan az atlantisziak lépésről-lépésre haladtak az önmagára hagyatkozó értelem útján, már nem kívánták igazán az anyagi létet. Elméjük leghőbb vágya már a legáltalánosabb elvekhez emelkedve az volt, hogy érzékeik megnyugvást találjanak, s ebből következik, hogy ráuntak az anyagi világ megtapasztalásaira. Ezt felismerte egy Félisten, aki akkoriban tudás után portyázott a Földön és lecsapott Atlantisz népének hatalmas tudására. E személyt később Thot-ként ismerték Egyiptomban. Thot felismerte, hogy mivel Atlantisz népe már a legáltalánosabb általánosságokat is ismerte és szinte eljutott a teremtés középpontjáig, üressé vált a kívánalmak terén. Tudta, már nem maradnak sokáig a Földön. Úgy gondolta, elsajátítja tőlük tudásuk legjavát, illetve megtanulja a lét axiómáit, majd várakozik.
Miután az atlantisziak evolúciója lezárult és elhagyják a Földet, Thot e hatalmas tudás birtokában létre kívánt hozni egy várost, melyen teremtői tulajdonságaival uralkodhatott. A Félisten tudta, hogy az emberiség egy új Kozmikus Év (25920 éves fejlődési ciklus) küszöbén áll, így átmentette ezen információkat és technikákat az akkor még kevésbé fejlett Egyiptomba. Thothoz csatlakozott még néhány Félisten, akikkel karöltve hatalmas és tündöklő kultuszrendszert hozott létre.
Atlantiszi tudását Thot nem egyetlen helyre juttatta el Egyiptomban. A különböző technikákat és a sokféle tudásanyagot Egyiptom különböző helyeire vitte. Két fellegvára volt a tudásnak, ahol a legnagyobb és legtitkosabb tanokat rejtette el. Az egyik Luxor, amelyet ma is ismerünk, a másik egyelőre titok.
Ezen kívül Abu Szimbelbe és a Nílus mentén nagyon sok városba vitt át tudást. Például Edfuba, Denderába és Abüdoszba. De az atlantiszi tudásból, illetve erőkből és energiákból telepített a Sínai-félszigetre, ugyanakkor vitt Abu Szírbe és Szakkarába is, valamint több egymástól nagyon távol eső helyre.
Az erők legjavát félreeső helyekre, a tudás nagy részét pedig rejtett városokba és azon városok titkos templomaiba rejtette el. Ennek köszönhetően a szétszóródott tudás megannyi kultusz megszületését eredményezte. Ezért van olyan sokféle isteni-félisteni lény az egyiptomi mitológiában. Egyiptom különböző városaiban és régióiban más és más módon tisztelték Thot-ot és a többi Félistent, valamint követeiket.
http://www.spiritualsolution.hu/html/cikkek/32/atlantisz-oroksege
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése