A Szándék és vágy törvénye

Deepak Chopra
Az élet hét törvénye:
ÖTÖDIK FEJEZET
A Szándék és vágy törvénye:
Minden szándék és vágy eredendően magában hordozza megvalósulásának eszköze-it... A szándék és a vágy a tiszta lehetségesség mezőjében határtalan szervező erővel rendelkezik.

Amikor egy szándékot a tiszta lehetségesség termékeny talajába ültetünk, ez a határtalan szervező erő lendül szolgálatunkra.

Kezdetben volt a vágy, amely a gondolat első magja volt;
bölcsek, szívükben elmélyedve bölcsességükkel felfedezték
a létező és a nem-létező közötti hidat.
A Teremtés himnusza, Rig Veda

Az élet ötödik spirituális törvénye a Szándék és vágy törvénye. Ez azon a tényen ala-pul, hogy az energia és információ szerte mindenütt jelen van a Természetben. Tulaj-donképpen a kvantummező szintjén egyéb sincs, mint energia és információ. A kvan-tummező épp csak más elnevezése a tiszta lehetségesség és a tiszta tudat mezőjének. És ezt a kvantummezőt a szándék és vágy befolyásolja. Nézzük meg részletesebben ezt a folyamatot.
Egy virág, fa, fűszál, a szivárvány vagy az emberi test, amikor lényegi elemeire bomlik, nem egyéb, mint energia és információ. Lényegi természete szerint az egész világegyetem energia és információ kavargása. Az egyetlen különbség egy ember és egy fa között az anyagi megjelenésük információ és energiatöltése.

Anyagi szinten az ember is és a fa is ugyanazon - újra és újra beépülésre kerülő - elemekből áll: főként szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből és különféle nyomelemekből. Néhány dollárért egy anyagraktárban mindez beszerezhető. A kü-lönbség azonban az ember és a fa között nem a szén, a hidrogén vagy az oxigén. Va-lójában az ember és a fa folyamatosan cserélik is egymás közt ezeket az anyagokat. A valódi különbség e kettő közt az energiában és az információban van.

A Természet rendjében az ember kiváltságos faj. Idegrendszerünk van, amely képes tudatosítani a fizikai testünket életre keltő, adott mezőbe helyezett energia- és információtartalmát. Belülről ezt a mezőt gondolatoknak, érzéseknek, érzelmeknek, vágyaknak, emlékeknek, ösztönöknek, késztetéseknek, hiedelmeknek tapasztaljuk. Ugyanez a mező tárgyilag fizikai testként tapasztalható, a fizikai testen keresztül pe-dig "a világ"-ként. Mindezek azonban nem különböznek egymástól. Ezért hirdették már az ősi látnokok: "Én is, ti is, minden ugyanaz, és ez minden, ami létezik."
Testünk nincs leválasztva a világegyetem anyagáról, mivel a kvantummechanika szintjén nincsenek éles elválasztó határok. Olyanok vagyunk, mint egy-egy lüktető, hullámzó, váltakozó, keringő, örvénylő, helyi kavargás a tágabb kvantummezőben. A tágabb kvantummező - a világegyetem - kitágított testünk.

Az emberi idegrendszer nemcsak tudatosítani képes saját kvantummezőjének energia- és információtartalmát, hanem - mivel az emberi tudat végtelenül hajlékony és rugalmas - képesek vagyunk tudatosan megváltoztatni annak a mezőnek az ener-gia- és információtartalmát, amely életre kelti fizikai testünket. A saját kvantumme-chanikai testünk energia- és információtartalmát tudatosan megváltoztathatjuk, és ezzel kitágított testünk - környezetünk, a minket körülvevő világ - energia- és infor-mációtartalmát befolyásolhatjuk. Elérhetjük, hogy bizonyos, kívánt megvalósuljanak körülöttünk.

Az ilyen tudatos változtatás létrehozója a tudat két lényegi (benne rejlő) minősé-ge: a figyelem és a szándék. A figyelem energiával telít, a szándék átalakít. Bármire fordítjuk a figyelmünket, az erősebben növekszik életünkben. Bármitől vonjuk el a figyelmünket, az sorvadni fog, szétesik és eltűnik. Másfelől a szándék előidézi az energia és információ átalakulását. A szándék kimunkálja a maga megvalósulását.

A szándék minősége a figyelem tárgyára vonatkozóan olyan eseménysorozatot szervez meg a térben és időben, amely a szándék megvalósulásához vezet, amennyi-ben a siker spirituális törvényeit alkalmazzuk, egyiket a másik után. Azért lehetséges ez, mert a szándék a figyelem támogató fénykörében korlátlan szervező erővé válik. Korlátlan szervező erő azt jelenti, hogy tér-idő események végtelen sorát képes szer-vezni egyszerre. Ennek a végtelen szervező erőnek a megnyilvánulását láthatjuk minden fűszálban, minden gyümölcsfa-virágzásban, testünk minden sejtjében - min-denben, ami él.

A Természet rendje szerint minden mindennel összefügg és kapcsolódik. A mormota előjön a földből és tudjuk, hogy, jön a tavasz. A madarak az év egy adott időszakában elrepülnek a kiválasztott irányba. A Természet olyan, mint egy szimfó-nia, amelyet csendesen vezényelnek a Teremtés végső alapjairól.

Az emberi test szintén kiváló példa erre. Egy egyszerű sejtjében is hattrillió (a 6 után tizennyolc nulla - A szerk.) esemény zajlik másodpercenként, és - ugyanakkor számon kell tartania, hogy az összes többi sejtben ugyanakkor mi történik. Az emberi test muzsikálni tud, baktériumok ellen védekezni, nemzeni, költeményeket idézni és a csillagok mozgását figyelni ugyanakkor, mivel információmezőjének része a végte-len összefüggések mezője.

Az emberi faj idegrendszerére jellemző, hogy a tudatos szándékkal kezelni tudja a végtelen szervező erőt. A szándék az emberi fajban nincs merev energia- vagy in-formációhálózathoz kötve. Végtelenül rugalmas. Más szóval: amíg nem erőszakoljuk meg a Természet egyéb törvényeit, szándékunkkal a szó szoros értelmében kezelni tudjuk a Természet törvényeit, álmaink és vágyaink teljesítése érdekében.

A kozmikus idegrendszert és annak végtelen szervező erejét szolgálatunkba ál-líthatjuk. Eljuthatunk a Teremtés végső alapjaihoz és elindíthatunk egy szándékot, és pusztán a szándék elindításával működésbe hozzuk a végtelen összefüggések mező-jét.

A szándék kialakítja az alapokat a tiszta lehetségesség - erőfeszítés és nehézsé-gek nélküli - spontán kiáradásához, keresve az utat a megnyilvánulás nélküliből a megnyilvánulásra. Az egyetlen feltétel, hogy szándékainkkal az emberiség javát szol-gáljuk. Ez azonban spontán módon megtörténik, ha a siker hét spirituális törvénye szerint élünk.


A szándék a vágy mögötti valóságos erő. A szándék önmagában nagyon erőteljes, mivel a szándék olyan vágy, amely mentes az eredményhez való görcsös kötődéstől. A vágy önmagában gyenge, mivel a legtöbb emberben a görcsös kötődés köti le a figyelmet. A szándék olyan vágy, amely szorosan kapcsolódik az összes többi tör-vényhez, de különösen a Siker hatodik spirituális törvényéhez, az Elkülönülés törvé-nyéhez.

A szándék az elkülönüléssel együtt elvezet az életközpontú, jelenben élő tuda-tosságra. Az a leghatékonyabb, amikor jelenben élő tudatossággal cselekszünk. A szándék a jövőre irányul, de a figyelem a jelenre. Amíg a figyelem a jelenre irányul, a szándék a jövőben megvalósul, mivel a jövő a jelenben készül. A jelent úgy kell el-fogadni, ahogy van. Elfogadni a jelent és szándékolni a jövőt. A jövő olyasvalami, ami elkülönült szándékkal mindig létrehozható, de sohasem a jelennel szemben har-colva.

A múlt, a jelen és a jövő mind a tudat tulajdonságai. A múlt gyűjtemény, emlék a jövő elővételezés, a jelen a tudatosság. Az idő tehát a gondolatok folyama. Mind a múlt, mind a jövő a képzeletben születik meg, csak a jelen a valós és örök, amely tudatos. A jelen a létező. A tér, idő, anyag és energia lehetőségeit tartalmazza. A le-hetőségek örök mezője, amely absztrakt erőként tapasztalható, akár fény, akár hő, elektromosság, mágnesesség vagy gravitáció. Ezek az erők sem a múltban, sem a jövőben nincsenek, csakis a jelenben.

Ezeknek az absztrakt erőknek az értelmezése adja a konkrét jelenségek és for-mák tapasztalatát számunkra. Absztrakt erők felidézett értelmezései alkotják a múlt tapasztalatait, ugyanezen absztrakt erők elővételezett értelmezései alkotják a jövő képét. A figyelem tulajdonságai ezek a tudatban. Amikor ezek a minőségek felszaba-dulnak a múlt terheiből, a cselekedetek a jelenben a jövő megteremtésének termé-keny talajává válnak.

A jelenben létrejött ilyen felszabadultság talaján a szándék (nagyszerű) katalizá-torként működik az anyag, az energia és a téridő események keveréke számára, hogy bármi, amit akarunk, megvalósuljon.

Ha életközpontú, jelenben élő tudatossággal élünk, a képzelt akadályok - ame-lyek az észlelt akadályok több mint 90 százalékát teszik ki - szétesnek és eltűnnek. Az észlelt akadályok maradék 5-10 százaléka összpontosított szándékkal átalakítható lehetőségekké.

Az összpontosított szándék a figyelem olyan tulajdonsága, amely egyenesen és szilárdan a célra irányul. Az összpontosított szándék azt jelenti, hogy a figyelem olyan egyenesen irányul a kívánt végeredményre, amellyel eleve kizár minden aka-dályt, ami felemészthetné vagy szétzilálhatná a figyelem összpontosítását. A tudatból minden nehézség teljes körűen és maradéktalanul kiszorul. Az ember képes fenntar-tani rezdületlen nyugalmat, amíg nagyfokú elszánással adja át magát egy célnak. Ez az elkülönült tudat és ugyanakkor mégis összpontosított szándék hatalma.

Tanuljunk meg a szándék hatalmával élni, és akkor bármit megvalósíthatunk. Elérhetünk eredményeket erőfeszítéssel és igyekezettel is, de ennek ára van: a stressz, a szívroham és az immunrendszer egyre romló állapota. Sokkal bölcsebb a Szándék és vágy törvényének alábbi öt lépését tenni meg. Ha a vágyak megvalósításának ér-dekében ezt az öt lépést követjük, a szándékok önerejükből érnek célt.

1. Helyezkedjünk a Köztes térbe. Ez azt jelenti, hogy helyezkedjünk el lényünk azon középpontjában, ahol a gondolatok között egy foltnyi csend érezhető. Mélyed-jünk el a csendben. Ez a Lét azon szintje, amely lényegi állapotunk.

2. Támaszkodjunk erre a Lét-állapotra, engedjük szabadon szándékainkat és vá-gyainkat. Amikor valóban a Köztes térben vagyunk, megszűnnek a gondolatok, a szándékok. Ezek csak a Köztes tér és a gondolatvilág határán élednek újra, amikor kezdünk visszatérni. Ekkor indítsuk útjára a szándékot. Ha több célkitűzésünk is van, leírhatjuk ezeket, és az elmélyedés előtt összpontosítsunk rájuk. Ha például sikeres karriert tűzünk magunk elé, ezzel a szándékkal mélyedjünk el, és a szándék halvá-nyan már ott lebeg tudatunkban. A szándékok és vágyak szabadon engedése a Köztes térben ezek elültetését jelenti a tiszta lehetségesség termékeny talajába. Kivirágzá-sukhoz már csak a megfelelő időszakot kell megvárni. A magokat nem kell kiásni, hogy vajon csíráznak-e, sem görcsösen kuporogni mellettük, hogy bontakoznak-e már. Egyszerűen el kell engedni őket.

3. Maradjunk saját autonómiánk állapotában. Ez azt jelenti, hogy valódi Önva-lónk, szellemi lényünk tudatában kell élni, a tiszta lehetségesség mezőjével kapcso-lódva. Nem a világ szemével kell mérlegelni magunkat, és ne befolyásoljon mások véleménye vagy bírálata. Ennek az autonóm állapotnak a megőrzéséhez segít, ha nem beszélünk vágyainkról, senkivel nem osztjuk meg ezeket, hacsak nem pontosan ugyanazok a vágyak élnek a másik emberben, mint bennünk és szorosan összetarto-zunk.

4. Ne áhítozzunk a végeredményre. Adjuk fel a speciális eredményhez való gör-csös kötődést és éljünk a bizonytalanság vállalásának bölcsességében. Ez azt jelenti, hogy élvezzünk minden pillanatot az élet nagy utazása során, még ha nem is tudjuk a végeredményt.

5. Hagyjuk, hogy a részleteket a világegyetem hordozza. A Köztes térben elen-gedett szándékaink és vágyaink a végtelen szervező erő körébe kerültek. Bízzunk abban, hogy ez a szándékainkat az utolsó részletig megszervezi számunkra.

Gondoljunk arra, hogy valódi természetünk szerint a tiszta szellemi létbe tarto-zunk. Szellem-tudatunkat minden élethelyzetben ébren őrizzük. Finoman (erőltetés nélkül) engedjük útjukra vágyainkat és a világegyetem a részleteket megoldja szá-munkra.
A SZÁNDÉK ÉS VÁGY TÖRVÉNYÉNEK ALKALMAZÁSA
Az alábbi lépésekkel érvényre juttatom életemben a Szándék és vágy törvényét:

1. Valamennyi vágyamat listába foglalom. Ezt a listát magammal viszem minde-nüvé. Átolvasom, mielőtt csendbe és meditációba merülök. Átolvasom, mielőtt este elalszom. Átolvasom, amint felébredek reggelenként.

2. Vágyaim e listáját elengedem és átadom a Teremtés méhébe, bízva abban, hogy amikor a dolgok toporogni látszanak, annak oka van, és hogy a kozmikus terv erősebben dolgozik értem, mint azt valaha is gondolnám.

3. Minden cselekedetem során megmaradok a jelenben élő tudatosság gyakorlá-sában. Eleve kizárok minden akadályt, ami felemészthetné vagy szétzilálhatná, hogy a jelen pillanatra összpontosítsam a figyelmemet. Elfogadom a jelent úgy, ahogyan van, és legmélyebb, legkedvesebb szándékaimmal és vágyaimmal formálom a jövőt.